D=OUT – Japán
A mai nap csak egy újabb fogaskerék.
Felkel a Nap, anélkül, hogy rozsdásodna.
A kuszaságba fonódott társadalom
Pedig csak vár tátott szájjal.
Egyetértesz?
Melyik maszkodat emelted el arcod elől
A képtelenségért, Japán?
Mégis miféle magas hangot hallassunk?
„Az igazság egyértelműen győzni fog.”
De ebben a társadalomban ez kicsit sem használatos.
Nem látod a fényt
S annak értékét?
Még ha az elsőkre és utolsókra is hallgatsz,
Az eredmény már rég eldöntetett,
Úgyhogy összpontosíts csak szemeddel!
Reggel kilenctől délután ötig szelem a csatamezőt.
A büszkeség és akaraterő puskája elsült,
Jelenlétükre való tekintet nélkül.
Tudtad?
Egy hely, amit mindenki irigyel, tudod, ez Japán!
Miféle kápráztató hangot hallassunk?
„A stressz társadalma.”
Még ha te azt is állítod,
A társadalom akkor sem képes sétálni az éjjel.
Nem látod a fényt
S annak értékét?
Megmondták, hogy az emberek képtelenek egyedül élni,
De végül mind maguk tengetik éltük napjait,
Úgyhogy eressz pár gyökeret a földbe!
Észrevetted?
Ez csak egy állat, ami rázza a csípőjét, Japán!
Miféle megbabonázó hangot hallassunk?
„Megőrzött méltóság.”
Mert bár eképp hetvenkednek,
Ez egy olyan társadalom, mi nem ismeri a saját ellenségét sem.
Nem látod a fényt
S annak értékét?
Győzelem és vereség miatt hőbörögnek,
Anélkül, hogy a blöffölésen túlmennének.
Dekoráld hát ocsmány módon!
„Az igazság egyértelműen győzni fog.”
De ebben a társadalomban ez kicsit sem használatos.
Nem látod a fényt
S annak értékét?
Még ha az elsőkre és utolsókra is hallgatsz,
Az eredmény már rég eldöntetett,
Úgyhogy összpontosíts csak szemeiddel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése