Dir en Grey – Léptek a Magányos Völgyben
Felnéznek a szemek, mik arra keresnek választ,
Ugyan mi értelme volt elveszteni téged.
Együtt járnak a múlttal, keverednek egy fehér lélegzetben.
Felhalmozódnak a visszhangok ezzel
Újra és újra összetörve szívemet.
Lerázom magamról a fájdalmat, mihez már hozzászoktam.
Képtelen vagyok újra érezni téged.
Inkább csak el kéne felejtenem azokat az ocsmánysággal
És kacagással telt pillanatokat,
Miknek emlékei hullámokként csapnak össze fejem fölött?
Rákényszerültem, hogy észrevegyem haldokló szívem hangját.
115 óráig éltél elfeledve?
Gyenge vagyok, így szívembe zárom kedvenc mondatom
Érted, ki azért változik, hogy életben maradhasson.
„Ezért oltom ki életem.”
Inkább csak el kéne felejtenem azokat az ocsmánysággal
És kacagással telt pillanatokat,
Miknek emlékei hullámokként csapnak össze fejem fölött?
Ha a szeretet alább is hagy,
A zárt ég képes lesz egy nap újra ragyogni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése