the GazettE – Emlék, mi sokáig benned marad
Rothadt… ilyen, ha egy álom véget ér,
Míg egy gyenge hang át nem hatol a végtelen hazugság tengerén,
S még a sokáig bennem élő emlékeket is ellepi a ködösség.
E tájban megannyi szó örvénylik,
E tájban a napokat egyre kevesebb ima övezi
A tengerért…
Csodálatos fény,
Jelentéktelen éktelenség.
Ez az eső, mi a bőrömbe olvad,
Oly lassan, lágyan, mélyen teszi, mintha csak kíváncsiskodna.
Az eszményképek legmélyén, igen, azt mondja:
„Széllé változol akkortól fogva.”
Tudnom kellett volna.
Csodálatos fény,
Jelentéktelen éktelenség.
Érzelmek elszáradása lesz a puszta csendességé.
Ez az eső, mi a bőrömbe olvad,
Oly lassan, lágyan, mélyen teszi, mintha csak kíváncsiskodna.
Az eszményképek legmélyén azon a napon gyászoltak:
Az átdöfött valóság és az elkobzás tengere,
Mi magába foglalja a tehetetlenséget.
Köszi a tesóm nevében még egyszer, hogy lefordítottad neki :)
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés