MIYAVI – Túloldal
A város nyüzsgését elnyomja a zaj
Fülem befogva, szemem kapucni takarja
Nem hezitálok többé
Nem hezitálok többé
Az emberek túl sokat beszélnek
De én csak befogom a szám
Engem nem érdekel
Látom, hogy hazudtok
Minden fekete és fehér
Úgyhogy lehunyom a szemem
Lemegyek a peremről, irány a másik oldal
Mélyen az éjszakába ugrok ott,
Ahol van kiút a túloldalra
Kitárom szárnyaim
Kiút, kiút…
Mindent magam mögött hagyok
A túloldalon találkozunk
A túloldalon találkozunk
Nincs más út, nincs választásom
Nem fordulok vissza a túloldalon
Mindent és bármit – ezt akarja tőlem mindenki
Szűnni nem akaró vágy
Elegem van már
Túl sokat akartok
Nem volt még elég?
Most boldogok vagytok?
Ettől hánynom kell
Túlcsordul a világ
Úgyhogy lehunyom a szemem
Lemegyek a peremről, irány a másik oldal
Mélyen az éjszakába ugrok ott,
Ahol van kiút a túloldalra
Kitárom szárnyaim
Kiút, kiút…
Mindent magam mögött hagyok
A túloldalon találkozunk
A túloldalon találkozunk
Nincs más út, nincs választásom
Nem fordulok vissza a túloldalon
