#60 Super Hero - Szuperhős

Miyavi - Szuperhős



Mondd, miért...?
Ez az életem?
Mondd, miért...?
Ez egy hazugság...
Adj büszkeséget, így képesek leszünk repülni.
Nem fogunk sírni, soha, soha többé.

Hé, rád vártam, édes! Rocksztár akarok lenni.
Egy XXI. századi japán őrült vagyok, sok pénzt szereztem.
Hé, gyere ide! Csak engedd, hogy megmutassam!
Foglalj helyet, ma este V.I.P. vendég vagy, élőben a fényűzésben, ez itt a TKO!

Ez a durva, szomorú világ nem is olyan rossz, ha a szemeiden keresztül nézem.
Mikor a holdfényben álmodozunk, túllépjük még a képzelet határát is.

Tőrbecsal az idő, megismétli önmagát,
Újra és újra megbántjuk egymást.
Szerelmes vagyok, de ha közel kerülünk egymáshoz, mindig elszakadunk.

Mondd, miért...?
Ez az életem?
Mondd, miért...?

Hé, drágám! Kérlek mondd, hogy ez egy hazugság,
És majd a másvilágon újra látjuk egymást!

Ha az én fájdalmam a te boldogságod,
Akkor élni fogok azzal a fájdalommal.
Ha ez a szakítás saját érdekünket szolgálja,
Akkor örökké imádkozni fogok érted.

Megemlékezem a távoli, boldog pillanatokról,
Édes emlékeim rólad sosem fognak elhalványulni.
Még ha a végzet sírásra is késztet,
Mindig a szuperhősöd leszek.

Mondd, miért...?
Ez az életem?
Mondd, miért...?
Ez egy hazugság...
Adj büszkeséget, így képesek leszünk repülni.
Nem fogunk sírni, soha, soha többé.
Soha többé, soha többé, soha többé.