Olyan közel vagyok hozzád, mégsem tudlak elérni.
Az évszakok jönnek, a fák virágba borulnak.
Hova tartanak érzéseim?
Egyszer, nem is olyan régen egy csodaszép kertben
Ott volt a tehetetlen valóság és a múló igazság.
A napok üressé váltak, eltűntek az érzelmek.
Én csak annyit akartam, hogy legalább légy mellettem...
Azt hittem, te vagy az egyetlen, aki ezt megérthette volna.
A szívem darabokra törik, csak percek kérdése.
Én csak annyit akarok, hogy ölelj át újra és újra.
Miért, miért akarsz elhagyni?
A tiltott gyümölcs... ha nem ettem volna meg,
Vajon különböző jövőnk lenne?
Mennyit kell még hordoznom?
Mennyit kell még szenvednem?
Mennyit kell még süllyednem a magányosságban?
Mennyit kell még sírnom?
A végtelen ég nem ismeri a szégyent,
Csak szépen és édesen omlik.
Mikor lehunyom szemem, látom fiatalságom világos színeit.
Olyan közel vagyok hozzád, mégsem tudlak elérni.
Az évszakok jönnek, a fák virágba borulnak.
Hova tartanak érzéseim?
Összetört szívem választ keres,
Szemem könnyekkel telik meg.
Én csak annyit akarok, hogy ölelj át újra és újra.
Miért, miért akarsz elhagyni?
2010. május 24., hétfő
#77 Shinwa - Mítosz
Rentrer en Soi - Mítosz
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
aaaaaaa *___________________________________*
VálaszTörlésNagyon köszönöm inkognitós fordítós néni.:3
ölelem tested.
máskor is, fiam :3
VálaszTörlés