#56 Cassis - Feketeribizli

The GazettE - Feketeribizli

Mindig, újra és újra...
Semmi mást nem csináltam, csak szomorúvá tettelek.
Biztosan fájt. Még most sem bírok megmozdulni.
Miért fáj annyira megérintenem téged?
A dolgok megismétlik önmagukat, mert félek, hogy el foglak veszíteni.

Egy rajz által próbáltam meg eltörölni a napot,
Amit nem tudtam teljesen elfeledni.
Csak fogod ezeket a kezeket mindenféle kérdés nélkül, ugye?

Még ha holnap az érzéseid elhalványulnak is,
Én változatlanul szeretni foglak.
Még ha holnap nem is látsz engem,
Feltétel nélkül szeretni foglak.

Együtt fogunk menni, a jövő bizonytalan, mégis
Sétára késztet bennünket a jövő felé, ahol te vagy.

Legalább el tudok feledni minden nehéz időt.
Rád gondolva számlálom az éjjeleket, mikor nem látlak.
Szívem érted sóvárog...

A félreértés meghívás a magányosságba...
Kérlek, ne sírj egyedül!
Nem számít, milyen messze vagyunk, higgyünk egymásban!

Mosolyogni akarok, bármi is ér.
Kérlek, ne engedd, hogy bántsalak!
Az összeszámolt éjjelek számai eltűnnek.
Nem akarom újra átélni azokat az érzéseket.

Még ha holnap az érzéseid elhalványulnak is,
Én változatlanul szeretni foglak.
Még ha holnap nem is látsz engem,
Feltétel nélkül szeretni foglak.

Kérlek, nézz rám!
Kérlek, ne engedd el a kezem!

Együtt fogunk menni, a jövő bizonytalan, mégis
Sétára késztet bennünket a jövő felé, ahol te vagy.