#138 Brilliant Days. - Pompás Napok.

DaizyStripper - Pompás Napok.



Távoli emlékeid, nevetéseid napról napra...
Az évszakok megöregedtek, csak az esti szellő maradt ugyanolyan gyengéd.

Felelevenítem a többezer könnyet.
Egymás kezét fogtuk, hogy ne fázzunk.
Színtelen, hervadhatatlan...
Ez a forgó világ egymás karjaiba lök minket.

Szeretve lenni valaki által, szeretve lenni...
Imádkozó bal kezed a csillagos ég után kapkod.
Ha ez a hang elér hozzád,
Akkor ugyanazon ég alatt a csillagok színesen fognak ragyogni.

"Nem tudom megmutatni neked a könnyeimet." - suttogom a sötétben.
Erős vagy, de gyenge, és az az igazság, hogy szeretni akartalak.

Még mindig ott állsz és csak nézel vissza aggódva.
Körülötted mindenhol szétszórt lábnyomok figyelnek.
Nem a mögöttünk álló sötét napokat, hanem az előttünk levő ragyogó jövőt.
Még most is ezt kívánom és ezért imádkozom.

Átölelem a dolgokat szívemben, átölelem.
Szerető jobb kezem a te kezed után kapkod
Kedvességed és melegséged miatt.
Ezen a reszkető estén megtaláltuk a mi csillagunkat, felelevenítettük emlékeinket.

Szeretlek az idők végeztéig, szeretlek!
Könnyeim hullanak történeted lapjaira.
Egy nap, az ég alatt... ha még egyszer találkozhatnánk...!
Könnyeim még mindig hullnak, szívemből szólnak.
"Köszönöm."
"Szeretlek."

Örülök... hogy végül találkoztunk.

Ez pont ugyanolyan, mint aznap.
Milyen szép az ég, nem?
Milyen szépek a csillagok, nem?
Nem... Te vagy az.