Nega - Kísértett Féltékenység
Még most is azt érzem, hogy körülvesz a szoba némasága,
Mit a magány teljesen lehűtötte.
A zavarral kötözlek össze és egy fonállal,
Ami a magányos féltékenység.
Van, amit nem tudok eltörölni még akkor sem,
Ha egy álmot színlelek veled, és...
Kísértesz engem,
Kérlek, szeresd mindenem!
Nem tudod megérteni a gondolataim és féltékenységem...
Hé, aki nem ismeri el a darabjaira hullott szerelmet,
Mind a hazugságod múltjában kotorászik.
Nem tudom tovább tartani, ahogy te sem.
Ez a szerelem?!
Fáj, elbuktam, semmi szükség többé a virágzásra.
Találkozni akarok, de nem tudok.
Egy álommal szembekerülhetek bármikor, bárhol, csak bámulnom kell,
És változatlanul szeretnem az elzártságot, múltat.
Nem tudlak megáldani, te meg elfelejtesz engem.
Találkozunk, hogy fájjon, és teljesen elveszthessük
A "Viszlát!" értelmét.
Nem tudom tovább tartani, ahogy te sem.
Ez a szerelem?!
Fáj, elbuktam anélkül, hogy haldokolni kezdtem volna.
Még most is azt érzem, hogy körülvesz a szoba némasága,
Mit a magány teljesen lehűtötte.
A zavarral kötözlek össze és egy fonállal,
Ami a magányos féltékenység.
Van, amit nem tudok eltörölni még akkor sem,
Ha egy álmot színlelek veled, és...
Kísértesz engem,
Kérlek, szeresd mindenem!
Nem tudod megérteni a gondolataim és féltékenységem...
Hé, aki nem ismeri el a darabjaira hullott szerelmet,
Mind a hazugságod múltjában kotorászik.
Nem tudom tovább tartani, ahogy te sem.
Ez a szerelem?!
Fáj, elbuktam, semmi szükség többé a virágzásra.
Találkozni akarok, de nem tudok.
Egy álommal szembekerülhetek bármikor, bárhol, csak bámulnom kell,
És változatlanul szeretnem az elzártságot, múltat.
Nem tudlak megáldani, te meg elfelejtesz engem.
Találkozunk, hogy fájjon, és teljesen elveszthessük
A "Viszlát!" értelmét.
Nem tudom tovább tartani, ahogy te sem.
Ez a szerelem?!
Fáj, elbuktam anélkül, hogy haldokolni kezdtem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése