#194 Universe - Univerzum

Miyavi - Univerzum



Ha lehunyod szemeid, akkor látsz;
Ha eltöröd karjaid, akkor tudsz tapogatózni;
Ha levágod lábaid, akkor tudsz repülni;
Ha visszatartod lélegzeted,
Akkor érzed igazán, hogy élsz.

Te vagy az, ki beköti szemeid.
Te vagy az, ki összegyűri szárnyaid.
Te vagy az, ki ráncigálja lábaid,
S az is te vagy, ki kirekeszti álmaid.

Ez az egész láncreakció tőled származik,
A saját kis belső világodból.

Szakadj el, tedd szabaddá lábaid józan eszedtől,
Ha már ki tudsz törni az univerzumból.
Ma este...

Szakadj el, tedd szabaddá lábaid elmédtől,
Ha már ki tudsz törni az univerzumból.
Most nyisd ki szemeid; s meglátod: sehol sem vagy.