Sadie - Jeges Románc
A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.
Eltűntél, elfeledted a múlt valóságát.
Sírva csimpaszkodsz belém, hogy
Hadd maradhass szívemben,
Virágok szirmait hinted valaki alá.
Vegyél egy mély lélegzetet és tartsd bent!
Ne tűnj el, amíg nem változik meg.
Az a gyengéd hang hiábavalónak tűnik,
Mégis újra összehoz minket.
Félek.
Érzéseim kihűltek, hagyd megfagyni a könnyeket,
Veszítsd el a szerelmet.
Alszom.
Egy igaz tükör hullott darabjaira.
A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.
A kedvesség és mulandóság megfordul.
Mintegy ösztönzésként kísért téged az a homokóra.
Megváltozol, ha elégedetté teszlek?
Ez azt jelenti, hogy túlértékelted
Ezeket a hazugságokat és a valóságot.
Az a gyengéd hang hiábavalónak tűnik,
Mégis újra összehoz minket.
Félek.
Érzéseim kihűltek, hagyd megfagyni a könnyeket,
Veszítsd el a szerelmet.
Alszom.
Egy igaz tükör hullott darabjaira.
Szeretlek, mégis úgy tűnik, hogy megsemmisítelek.
Megőrülök!
Nem tudok elválni tőled...
Kérlek, ne hagyj el, ne válj el tőlem, hisz megígértük!
A szerelem olvadtnak tűnik.
Tartok valakit a karjaimban, bántok valakit,
Majd felejtésre kényszerítem.
Elveszem a magányosságot, még jobban gyötröm magam,
Elkényelmesedem - megölöm azt a hangot.
A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.
A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.
Eltűntél, elfeledted a múlt valóságát.
Sírva csimpaszkodsz belém, hogy
Hadd maradhass szívemben,
Virágok szirmait hinted valaki alá.
Vegyél egy mély lélegzetet és tartsd bent!
Ne tűnj el, amíg nem változik meg.
Az a gyengéd hang hiábavalónak tűnik,
Mégis újra összehoz minket.
Félek.
Érzéseim kihűltek, hagyd megfagyni a könnyeket,
Veszítsd el a szerelmet.
Alszom.
Egy igaz tükör hullott darabjaira.
A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.
A kedvesség és mulandóság megfordul.
Mintegy ösztönzésként kísért téged az a homokóra.
Megváltozol, ha elégedetté teszlek?
Ez azt jelenti, hogy túlértékelted
Ezeket a hazugságokat és a valóságot.
Az a gyengéd hang hiábavalónak tűnik,
Mégis újra összehoz minket.
Félek.
Érzéseim kihűltek, hagyd megfagyni a könnyeket,
Veszítsd el a szerelmet.
Alszom.
Egy igaz tükör hullott darabjaira.
Szeretlek, mégis úgy tűnik, hogy megsemmisítelek.
Megőrülök!
Nem tudok elválni tőled...
Kérlek, ne hagyj el, ne válj el tőlem, hisz megígértük!
A szerelem olvadtnak tűnik.
Tartok valakit a karjaimban, bántok valakit,
Majd felejtésre kényszerítem.
Elveszem a magányosságot, még jobban gyötröm magam,
Elkényelmesedem - megölöm azt a hangot.
A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése