#148 Wagamama Koushinkyouku - Önző Lelkendezés

Antic Café - Önző Lelkendezés



Mindig is egy álmosító, ragyogó altatódalt,
Prédikációt hallgattam.
Az a dal igazán pompás volt.

Az a kelletlen, gondtalan élet,
Az a horizont, amit mindig figyelmesen nézek...
Mindenféle összevisszaságot kimondunk,
Nem tudva, hogy irányítanak minket.

Ahelyett, hogy elnyelne minket az a hullám,
Mi megküzdünk vele.
Harapj ajkadba, most, ebben a pillanatban!

Ez több annál, hogy rendbe jöjjek,
Több annál, hogy próbáljak menő lenni.
De ha már megvan, ez fontos!
Sétáljunk az égben!
Hát nem nagyszerű mindennap boldogan élni,
Ahogy azt az álmaimba is lerajzolom?
Mert amit kívántam, az a szabadság volt.
Ez több annál, hogy rendbe jöjj,
Több annál, hogy próbálsz menő lenni.
De ha már megvan, ez fontos!
Sétáljunk az égben!

Nagyon furcsa, koszos nővér...
Hány embertől szereztél már közvetlen tapasztalatot?
Én kb. 94-től.

Nagyon furcsa, koszos nővér...
Hány ördögtől szereztél már közvetlen tapasztalatot?
Én nem is emlékszem a számukra...

Nélküled...

Ahelyett, hogy elnyelne minket az a hullám,
Mi megküzdünk vele.
Harapj ajkadba, most, ebben a pillanatban!

Ez több annál, hogy rendbe jöjj,
Több annál, hogy próbálsz menő lenni.
De ha már megvan, ez fontos!
Sétáljunk az égben!
Hát nem nagyszerű mindennap boldogan élni,
Ahogy azt az álmaimba is lerajzolom?
Mert amit kívántam, az a szabadság volt.

"Ahova a csillagok szólítanak, ott van a szabadság."

Nem gáz, ha önző dolgokat mondok?
Végül is én még mindig egy gyerek vagyok.

Mi lényeges ezen a romos világon? Minden!
Mióta minden egyes ember a saját útját járja rajta.
Mi lényeges ezen a romos világon? Minden!
Mióta minden egyes ember a saját útját járja rajta.

Mindig is megcsináltam, amit akartam,
Aztán csak elénekeltem.

Lalala...
(Hé mindenki, énekeljük együtt a végét!)