2010. december 28., kedd

#233 Anomie - Anómia

Matenrou Opera - Anómia



Lobogtasd a zászlót!

Még csak most, nem akkor mikor megszülettél,
Most veszed észre ebben a keringő világban,
Hogy nincs szabadság.
Képes vagy mindent lenyelni,
Mindig a járt úton mész.
Hányszor mondtad már, hogy "Igen, igen!" ?!

Szerezz szabadságot!
Engedd ki a hangod, mik eltűntek pár szóért!
Engedd ki az igazi hangod!
Úgy kéne ezt tenned, mintha te is igazán akarnád!
Fogd be a szád!
Ne nézz másfelé, csak előre! Fuss!
Lélegezz, mintha még semminek sem lenne vége!

Ne fogadj el valamit csak azért,
Hogy megvédd saját magad.
Szavakkal próbálsz eldönteni mindent,
Szavakkal, amiket mások mondtak ki.
Mi uralkodunk!
Mi uralkodunk minden felett!
Húzd fel azt a lobogót, lengesd!
Gyerünk, állj fel, állj fel!

Szerezz szabadságot!
Engedd ki a hangod, mik eltűntek pár szóért!
Engedd ki az igazi hangod!
Úgy kéne ezt tenned, mintha te is igazán akarnád!

Szemeid eltemettettek ebben a városban,
Ahol már az ég is eltűnőben van.
Belebetegedtem az emberekbe...
Nem tudom se eltörölni, se együtt élni vele.
Hagyom zengeni kedvenc dallamodat,
Az élet hangjának bömbölését ebbe a világba.

Figyelj!
Hé, figyelj apró szívdobbanásaidra!
Együtt sír a te erőtlen hangoddal...

Szerezz szabadságot!
Engedd ki a hangod, mik eltűntek pár szóért!
Engedd ki az igazi hangod!
Úgy kéne ezt tenned, mintha te is igazán akarnád!
Fogd be a szád!
Ne nézz másfelé, csak előre! Fuss!
Lélegezz, mintha még semminek sem lenne vége!
Meg tudjuk csinálni!

Szemeid eltemettettek ebben a városban,
Ahol már az ég is eltűnőben van.
Belebetegedtem az emberekbe...
Nem tudom se eltörölni, se együtt élni vele.
Hagyom zengeni kedvenc dallamodat,
Az élet hangjának bömbölését ebbe a világba.

Ne feledd őszinte, tiszta szívedet,
Ne hagyd magad mögött, ébredj fel végre!
Ne feledd el többé az igaz fényességet,
S azt, hogy vannak emberek, kik gondolnak rád!
Rád, arra az emberre, aki valójában vagy.

Mi mind megváltoztatjuk a világot!



Jegyzetek:

A címről

Anómia: az anómia az az állapot, amikor egy társadalomban megszűnnek vagy felborulnak a normák, a szabályok, az emberek elvesztik a fogódzóikat. A normális viselkedés érvényét veszti, a szabályokat tömegesen nem tartják be vagy kijátsszák.
Na, ez teljesen passzol a dalszöveghez, ami a dallal együtt örökre belopta magát a szívembe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése