#218 Scarlet - Skarlátvörös

Sadie - Skarlátvörös



Egyre csak torzul a szerelem...
Ez a dallam kérdőjelezi meg rezdüléseit.
A vágyakozás és a természet végül
Miért válnak mindig valami erkölcstelenséggé,
Ha egybeolvadnak?
Egymást fedő sóhajok és mindenféle tüskék
Színezik be a virág szirmait.
Kérded, mi az értelme? Már semmi;
Brutálisan széttéptek mindent.
Ez volt a testi vágy rózsája...

Mondd, magaddal tudnál vinni?
A szerelmedre várok!
Ez a nyugtalanság halálsikolya lenne...?

Skarlátvörös vérem csak sír és sír,
Mert hiányzol; elvesztettem utamat.
Lassan megőrjít a lemenő Nap...

Mondd, magaddal tudnál vinni?
A szerelmedre várok!
De az csak szunnyad, majd
Siránkozva nyoma vész a végtelen égben.
Mert hiányzol; elvesztettem utamat.
Ez csak egy vak csoda,
Mi lehunyta szemeimet?

A rózsa újra elhervadt,
De kérlek, add nekem
A szerelem nevében!