#163 Fuminshou No Nemuri Hime - Az Álmatlanság Hercegnője

Miyavi - Az Álmatlanság Hercegnője

Ismeretlen 'A' ember:
"Inkább meghalok szépen,
Minthogy megalázottan éljek."

De hát ez nevetséges!
Ne fecsegj ki ilyen régi szavakat!
"Nappal egy hölgy, éjjel egy prosti."
Önfejű, arcátlan.
Hé, mutasd fel középső ujjadat,
Ahogyan egy hölgy is megtenné!
Ez az, elhalálozási portré!

Ismeretlen 'B' ember:
"Hagyd élni a farkasokat,
Hagyd meghalni a disznókat."

Ó, igen?
Te csak egy különc kis cseresznye vagy,
Hogy mersz ilyet mondani?!
"Nyál folyik a szemekből,
Könnyek a szájból,
Tej az orrból."
Sajnálom a cipőm sarkát...

Ismeretlen 'C' ember:
"Ha azon vagy, hogy megcsalj valakit,
Hidd el, hogy jobb megcsalva lenni..."

Be fogod dobni a tragikus hősnő szerepét?
Az a tökhintó nem vesz fel téged! *1
Emeld fel ruhád alját és kezdj el futni, te hajadon!

Az elválási ünnepélyen ott van a te szent barátod,
Te pedig világosvörös ruhában, nem helyénvaló sminkkel
Virítasz.
És drágám, nem túl illetlenek azok a felszínes könnyek?

Miért nem alszol inkább
Szádban az én ízemmel...?

"Ha azon vagy, hogy megcsalj valakit,
Hidd el, hogy jobb megcsalva lenni..."

Be fogod dobni a tragikus hősnő szerepét?
Az a tökhintó nem vesz fel téged!
Emeld fel ruhád alját és kezdj el futni, te hajadon!

"Ha azon vagy, hogy megcsalj valakit,
Hidd el, hogy jobb megcsalva lenni..."

Be fogod dobni a tragikus hősnő szerepét?
Az a tökhintó nem vesz fel téged!
Emeld fel ruhád alját és kezdj el futni, te hajadon!
Te hajadon, hajadon, hajadon...

Jegyzetek:
*1: Az a tökhintó nem vesz fel téged!
Tökből készült hintó -> Hamupipőke!
Még annyit, hogy aki angolra fordította a dalt, azt írta, hogy nem biztos, hogy minden teljesen helyénvaló a fordításban, szóval ez így érvényes ide is.

#162 Alumina

Nightmare - Alumina



Egy hívő vagyok, aki képes tovább sétálni azért, hogy
Bevéshessem emlékezetembe ennek a világnak a képét.
Egy röpke felvillanás ragyog a múló időben.

Olyanról álmodok, amiről senki más nem tud.
Teljesen letettem azokról a dolgokról, amikre nincs szükségem.
Hordom kincseimet, reménykedem, hogy nem fogom feladni.

A két zárójel között még mindig a valóság és saját eszméim szerepelnek.
Még ha a lábaim meg is vannak közözve az áldozatok béklyóival,
Nem sikerül elfojtanom túláradó kényszeremet,
Mert igenis van egy szívem, ami kitartóan vágyaihoz kötődik.

Nem vagyok olyan gyenge, hogy hatalmába kerítsenek különböző negatívumok.
Kétszínűség, félelem, kérkedés, bánat...
Egy csaló vagyok, aki nem ismeri a magányt.

Egy épületegyüttes áthatol az éjjeli égen.
Felnézek rá, oda, ahol nem látok egy csillagot sem.
"Vannak egyáltalán kételyeim?" - kérdem magamtól.

A várost teljesen bemocskolja mindenféle dolog,
Ez nem tűnik annyira valószerűtlennek.
Az út végén, ami a jövőhöz vezet,
Látni akarom, mit tartok a kezemben.

Lehunyom szemeim, érzékeim tengerén hajózom.
Már látom is lelki szemeimmel a napot,
Mikor eszméim a zárójelen belül maradnak.

Ebben a világban elfogadott, hogy a tisztességnek is vannak határai
És nevetségesen ugyanúgy el is sorvad.
Valami, ami még senkinek sem volt...
A kristályosodás érdekében szólítottam magam.

Átszűrődik az egyszerűségen,
Egy nap majd valósággá válik.
Makacsan folytatni akarom hiszékenységemet,
Ez az én hitem, az abszolút igazság.

A múló idő közben egy csillogó és röpke szikrává vált.
Egy hívő vagyok, aki képes tovább sétálni azért, hogy
Kifaragja minden emlékét a világról.

#161 Sara - Lap

Matenrou Opera - Lap



Lépteimet bámulom.
Én, ki a fehér szélben sétálok.
Kifújom fehér lélegzetem.
A fehér Nap magasan lebeg az égben.
Lehullott leveleken lépdelek,
Amik már rég elvesztették színüket.

Még ilyen messziről is hallom
A madarak visszhangzó énekét.
Vacogni kezdtem ettől a szellőtől.
Az idő megáll, emlékeim elindulnak.
Az idő megáll, ne nyisd ki szívemet!

Nem vagy itt...

Lecsukott szemhéjamra hullik a hó.
Könnyeimben úszik, majd eltűnik.
A hó felhalmozódik szívemben.
Minden hang megszűnik.
Semmiféle erkölcstelenség nincs ebben a nagy világosságban.
Te vagy az egyetlen dolog, mire emlékszem.

Szívem dobbanása is nagy levegőt vesz.
Az ég, mire feltekintek, annyira távoli...
Testem kicsinek látszódik, majd eltűnik.
Drágám... Te vagy az egyetlen dolog, mire emlékszem.

Még egyszer kinyitom szemem.
Még egyszer letörlöm könnyem
A reggelen, amikor már nem látlak.
Vajon hányszor kell még újra megértenem ezt?

#160 The World - A Világ

Nightmare - A Világ



Forradalmat ígérgettünk abban a hatalmas sötétségben.
Szerettelek, így a démon virága szépen bimbózott.
Senkinek sem engedem, hogy bármit is megakadályozzon,
Ami a jövőben jön majd el.

Egy gyümölcs mondta el a jövőmet...
Ennek a városnak van egy elfeledett értelme is!
Ezek az eltorzult, sötét idők
Képzetekké válnak, álmokká!

Miért? Én egy megtört messiás lennék?
A "vég", amit mindenki kívánt...

Forradalmat ígérgettünk abban a hatalmas sötétségben.
Szerettelek, így a démon virága szépen bimbózott.
Senkinek sem engedem, hogy bármit is megakadályozzon,
Ami a jövőben jön majd el.

Egy nap majd megmutatom neked,
Milyen ragyogás fog áradni az égből.

Miért? Én egy megtört messiás lennék?
A "paradicsom", amiről mindenki álmodozott...

Forradalmat ígérgettünk abban a hatalmas sötétségben.
Szerettelek, így a démon virága szépen bimbózott.
Senkinek sem engedem, hogy bármit is megakadályozzon,
Ami a jövőben jön majd el.

Egy nap majd megmutatom neked,
Milyen ragyogás fog áradni az égből.

#159 Dead Tree - Halott Fa

Dir en Grey - Halott Fa



Itt egy kis víz a halott fának.
Látom a tükörképed abban a koszos vízben...
Szenvedélyesen vörös...
Mint az a valaki, kit annyira szerettem.
A példaképek édesebbek a cukornál,
Holott csak... bálványok.

Senki sem akarja az ajándékot.

Mutass az ujjaddal "Viszlát!"-ot!
Imádom, ha a homlokomra célzol fegyvereddel!
Még az a piroskabátos gyermek
Is elnyeli könnyeit, ahogyan szembenéz
A valósággal.

Miért? Miért? Újra és újra...
Sosem fog meggyógyulni!
Miért? Miért? Újra és újra...
A halott szívem...!

Szeretet, gyengédség, szabadság és béke.

#158 Gekkou Yoku - Holdfényfürdő

alice nine. - Holdfényfürdő



Visszatérnek a ki-kisimuló hullámok,
Egy halk sóhaj táncol a levegőben.

Csillagok kezdtek kiáradni az égből,
Sétálni szeretnék mindenféle elválás nélkül.
Ha elbúcsúzunk, úgy látom, minden eltűnik.

Megragadnék minden dolgot,
Amit csak el fogok veszteni.
Ha kinevetsz, letörlöm neked. *1
Mikor kiderítettem szíved dobbanásait,
A Hold mintha ránk világított volna.

Ha már feltűnt neked, üldöztem
Azt a hommokal bepiszkított, ártatlan arcot.

A csillagok homokszemeit adtad nekem.
Sétálni szeretnék mindenféle elválás nélkül.
Ha elbúcsúzunk, úgy látom, minden eltűnik.

El kell fogadnom a tényt, hogy eltűnsz,
És hogy a dolgokat, amiket magammal akarok vinni,
Biztosan nem fogom tovább cipelni.
Most, egy kis félelemmel bár a félreértés miatt,
De elmondom neked: Szeretlek.

A helyen, ahol eddig ragyogtál,
Sokkal többet fogsz virágozni bárki másnál.

Megragadnék minden dolgot,
Amit csak el fogok veszteni.
Ha kinevetsz, letörlöm neked.
Mikor kiderítettem szíved dobbanásait,
A Hold mintha ránk világított volna.

Jegyzetek:
*1: "Ha kinevetsz, letörlöm neked."
Itt néztem egy nagyot, mert nem találtam a mondat értelmét, kerestem a tárgyat, de hiába, úgyhogy szerintem rejtély marad, mit kell letörölni. ^^" (Gondoltam a homokra, mivel a későbbiekben kiderül, hogy a másik személy arca csupa homok, legalábbis már értelmeset nem találtam.)

#157 SPELL MAGIC - Varázsige

Acid Black Cherry - Varázsige



Ez is valami beugratós kérdés?
Teljesen lenyugodtál, ma lesz három hete.
Felejtsd el mindent, mint a szádban levő cukorkát,
Ami nem fog elolvadni.
Hirtelen olyan üres lettem...
Kapálózok egy cigiért, holott ez az egyetlen dolog,
Amiről sikerült leszoknom.
Megint fáj a méhem, felkavarva emlékeimet
Azokról a fullasztó éjszakákról.

La la la~~
Nyomj egy csókot a cseresznyémre.
Fedj be és cirógass ujjlenyomataiddal.
Ez a szavak szexjátéka.

Ki nem állhatok "várni", vagy bármi mást,
De nagyon engedelmes vagyok.
Annyiszor használtad már varázserőd,
Átváltoztattad már valaha a cicámat
A te tökéletesen szófogadó macskáddá?

La la la~~
Egy gúnyos csók.
Cirógass játékosan,
Végezz velem szexszel!

Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból, édes!
Szelídíts meg önzően!
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból,
De van valami,
Amit egyszerűen ki nem állhatok benned!
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból!
Tégy elfajzottá egy viszonyban, ahol már annyival
Is megelégedsz, hogy csak magadnak mondod: "Kérlek!"
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból!
Annyira természetellenes, de azt akarom, hogy bánts,
Bánts engem minden erőddel!

"Nem kell a barátnődnek lennem, tudod... ♥"
Ezekkel a szavakkal csak etettél,
Hazugság volt minden!
Azokon a napokon nem láthattuk egymást,
Valóban, hisz én akartam úgy!

La la la~~
Nyomj egy csókot a cseresznyémre.
Fedj be és cirógass ujjlenyomataiddal.
Ez a szavak szexjátéka.

Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból, édes!
Megint egy másik csajjal akarsz táncolni,
Hogy különböző élményekkel gazdagodhass, mi?
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból,
De van valami,
Amit egyszerűen ki nem állhatok benned!
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból!
Mekkora félreértések...
Milyen szomorú is ez az egész, nem?
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból!
Nincs itt semmi, amiért megérné sírni!

Mindenki kényszeríti magát arra,
Hogy olyan baromságokat mondjon,
Mint például az, hogy "Megcsaltalak!"?!
Nyomorultak... hát most nem?!
Elfordítják éles szemüket a kinti,
Elkóborolt macskákra, majd
Gondtalanul nevetnek.
Értem már!
Csak egy álom csapdájába estem
A mágiája által, minden világos!
Még ha minden hazugság is volt...
Én csak tudom, hogy igaz szerelmet éreztem ott.

Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból, édes!
Szelídíts meg önzően!
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból,
De van valami,
Amit egyszerűen ki nem állhatok benned!
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból!
Még ha bolonddá is teszel, boldog akarok lenni!
Tégy egy próbát! Akarok a mágiádból!
Nem fogom vigyorogva megadni magam.

#156 Requiem - Rekviem

Due'le Quartz - Rekviem



Nem fogod kinyitni másodjára, ugye?
Miért beszélek még most is a semmiről
Ezzel az arccal, amivel azt mutatom,
Hogy már félig alszom is?
Nem vagyok teljesen egyedül, de...

Ha "észrevettem" volna sikolyaidat...
Vajon vissza tudnék menni még egyszer
Abba az időbe?
Már minden rendben van.
Minden álmom tárgya
Mindössze annyi, hogy
Sietni, és azonnal felnyitni szemeidet.

A szemerkélő eső megpróbál mindent elfeledtetni velem.

Ha "észrevettem" volna sikolyaidat...
Ha "észrevettem" volna sikolyaidat...

Ha "észrevettem" volna sikolyaidat...
Vajon vissza tudnék menni még egyszer
Abba az időbe?
Már minden rendben van.
Minden álmom tárgya
Mindössze annyi, hogy
Sietni, és azonnal felnyitni szemeidet.

Ha már jobban fogok ragaszkodni hozzád,
Lesz "neked" egy rekviemem.

"Vajon elértelek volna...?"

Jegyzetek:
Csak annyi, hogy miután drága Miyavi-samánk szólóba kezdett, ezt bizony átdolgozta. Check it here! ^^

#155 Ice Romancer - Jeges Románc

Sadie - Jeges Románc



A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.

Eltűntél, elfeledted a múlt valóságát.
Sírva csimpaszkodsz belém, hogy
Hadd maradhass szívemben,
Virágok szirmait hinted valaki alá.
Vegyél egy mély lélegzetet és tartsd bent!
Ne tűnj el, amíg nem változik meg.

Az a gyengéd hang hiábavalónak tűnik,
Mégis újra összehoz minket.
Félek.
Érzéseim kihűltek, hagyd megfagyni a könnyeket,
Veszítsd el a szerelmet.
Alszom.
Egy igaz tükör hullott darabjaira.

A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.

A kedvesség és mulandóság megfordul.
Mintegy ösztönzésként kísért téged az a homokóra.
Megváltozol, ha elégedetté teszlek?
Ez azt jelenti, hogy túlértékelted
Ezeket a hazugságokat és a valóságot.

Az a gyengéd hang hiábavalónak tűnik,
Mégis újra összehoz minket.
Félek.
Érzéseim kihűltek, hagyd megfagyni a könnyeket,
Veszítsd el a szerelmet.
Alszom.
Egy igaz tükör hullott darabjaira.

Szeretlek, mégis úgy tűnik, hogy megsemmisítelek.
Megőrülök!
Nem tudok elválni tőled...
Kérlek, ne hagyj el, ne válj el tőlem, hisz megígértük!
A szerelem olvadtnak tűnik.

Tartok valakit a karjaimban, bántok valakit,
Majd felejtésre kényszerítem.
Elveszem a magányosságot, még jobban gyötröm magam,
Elkényelmesedem - megölöm azt a hangot.

A szerelem fagyottnak, töröttnek tűnik,
Nem bírom tovább hordozni,
De valakit mégis kérek.
Az üveg fagyott könnyei olyanok,
Mint egy kiábrándult tragédia,
Mint az irgalmatlanság.
A szerelem olvadtnak tűnik.

#154 Dolce - Édes Illat

Matenrou Opera - Édes Illat



Eltitkolod a verdeső szárnyak hangját,
Közeledsz az édes bőr felé, mi fulladni készül.
Felfedezed nyelveddel, nyomon követed azokat
A helyeket, amikre igazán vágysz.

Tépkeded, szétszakítod azt a gyönyörű testet,
Amit annyira akarok bámulni.
Gyere!
Hagyd, hogy kezeim örömet adjanak neked
Azokon az ismerős utakon...

Táncolj a végig, adj ki egy kis hízelgő hangot!
Csábíts és ragadd meg az alkalmat még többször!
Szoríts erősen, ringasd tested, gyorsulj!

Látom trágár, valós természeted.
Úgy fogom csinálni, ahogyan én szeretem.
Egy kurvás fejet bevágva sírsz, sírsz és sikítasz.
Egészítsd ki ezt a ritmust, rázkódj,
Feszítsd meg lábujjaid!
Reagálj lépteimre újra és újra, egészen a végig...

Táncolj a végig, adj ki egy kis hízelgő hangot!
Csábíts és ragadd meg az alkalmat még többször!
Szoríts erősen, ringasd tested, gyorsulj!

#153 Fukai no Yami - Mély Sötétség

Girugämesh - Mély Sötétség



Hangok játszanak a szél szárnyán.
Lobognak, lobognak.
Az érvek és az öntudat mind felmorzsolódtak.
Ahogyan a bűntett és büntetés összekeverednek,
A fény hirtelen eltűnik.

Azok az utolsó, gyengek szavak visszhangzanak.
Noha a végsőkig kiáltok ebben a rohadó világban,
Hangom és az én őrült, gyulladt szívem,
És velük együtt minden más is
"A halálához közeleg."

Egy rekedt hang dörmögve nevet.
A gyűlölet hullámai eltűnnek...
Ez a megrendült szerelem megfagy,
És egy részeges hang egyre csak áramlik...

Halott levelek zizegnek.
Eltűnik egy sikoly a rohadó világ sötétjében.
"Ködössé válik" egy hang a kínzó halál mélyéből.

Megfulladok, megfulladok!
Elnyel a mély sötétség.
Végtelen remegés lesz úrrá testemen.

#152 Mushi - Bogarak

Dir en Grey - Ignorálva



Senkinek sem tudok megnyílni.
Sőt, nem is hiszek senkiben.
Nem látok semmit,
A ragyogó fény eltűnik,
Lassan tényleg semmivé válik.

Képtelen vagyok újra megnyílni.
Ez az én gyengeségem, múltam.
Megszerzek bármit, amit csak akarok,
De ha megteszem,
A kedvesség, mihez annyira ragaszkodom,
Azonnal elillan.
Általában azt mondják, hogyha meghalsz,
Újjászületsz, visszatérsz újra.

Szívem összetört, mindjárt darabjaira hullik.
Könnyeimben fulladozva mindennap kacagok.
Szívem megmutatta, hogy mit sem ér hinni bármiben is.
Azok az álszentek öltek meg...

Szívem összetört, mindjárt szétporlad.
Könnyeimben fulladozva mindennap üvöltök.
Szívem elhagyott, rám hagyta, hogy higgyek kitartásomban.
A saját szívem ölt meg.

#151 Kaze no Tori - A Szél Madara

Matenrou Opera - A Szél Madara



Az eltűnni látszó kedvesség ezen a testen tükröződik.
Holnap te is a magányosság tengerén fogsz álmodozni.

Felhőkké váltak a hangok, amik aznap énekeltek,
Én meg csak a szívembe zárom ezt a reszkető szelet.

Úgy tűnik, hogy elrepülsz, kitárod kék szárnyaidat
Még akkor is, ha nem is látod többet a fényt.

Ez az összetört emlék összegyűjti a könnyeket.
Úgy tűnik, hogy mind a tengerben végzi.

Sebeid csillognak a holdfényben,
Ez újra erőssé tesz téged.

Úgy tűnik, hogy elrepülsz és az egek anyjává válsz.
A felhők árnyékát keresed, amik mindenhonnan eltűntek.

Ha elfogadtad szíveddel a magány áradatát,
A tenger színe máris sokkal mélyebbnek, ragyogóbbnak tűnik.
Hagyni fogod, hogy a csillogó napfény várjon egy nap,
Mert persze, hogy az évszakok váltakoznak.

A kék ég magasan lebeg.
Messziről talán elérheted, mint ahogy ezt a korszakot is.

Együtt énekeltem veled a szélben,
Átölelve a régmúlt árnyékát.

#150 Alterna

SuG - Alterna



Lövés! Olyan szadista mozdulat,
De pár lépéssel fűszerezve kivételesen cuki.

"Csak neked!" - ezek azok a szavak,
Amiknek már belefáradtam az elmondásába.
Túl sok volt a szerető.

Mindig ez a zeneszám szól, mikor
Közeleg a végső menekülésünk.
A táj változik,
Körbe-körbe ismétlődik.

Dobálni a szavakat...
(Ez egy nagyon jó, otthon elvégezhető munka.)
Egy meggyőződött bűnözőnek lenni,
Aki élvezi az emberek reagálását nézni,
Mikor tett valamit abnormális, tiszta szívével.
Játszani egy farkast, aki
Érzéki mozdulatokkal kísérget.

Elutasítasz minden zajos zümmögést.
Lehallgatod a hangpostádat reggelente.
Torkig vagy a mobiloddal, nemde?

Sebtében a halálba rohansz
Egy álommal,
Miből soha nem kelsz fel.

Arc nélküli ragaszkodás - a
Partnerem szeret szórakozni a szabadidejében.

Szeretek egyedül lenni...

Soha többé nem kell ezt tenned velem.
Annyira sírtam...
De az én mély hangom különféle módokkal
Kérlel, hogy szeress engem,
Ahogyan kárba veszek a szerelemben.

Micsoda kellemetlen érzés...
Csekkold az eredményt a Wikipédián!
Vagy jobbra, vagy balra.
Mindenről tudni fogsz,
Ami másolat és hazugság.

A kilátás olyan mesés!
De ez csak mű...
Így már semmiben sem hiszek.

Szívesen látott vendég vagy,
Ha boldog vagy ebben a hamis utánzatban.

Ne adj nekem semmi ruhát,
Már a kezdetektől fogva tudom,
Hogy el fogok tűnni,
Vagy lebomlok egy nap.

Sebtében a halálba rohansz
Egy álommal,
Miből soha nem kelsz fel.

A tétova jóság elég, hogy
Kész legyél valamivel.

Mókás lehet, ha
Megsérülök, miközben veled játszom.

Ájultan mosolyogtam ferde szájjal,
Hogy azt mondhassam:
Szeress engem annyira,
Amennyire én tudok ájult lenni.

#149 In The Middle of Chaos - A Káosz Közepén

The GazettE - A Káosz Közepén



Az az ismert kis szabadság...
Ennyi az egész, amit meg kéne tartanom,
De talán egy nap az is elveszlik.
Míg itt álltam a színpadon, feltűnt,
Hogy mindenki ugyanolyan.
Én vagyok az, aki az igazságot énekli?
Helytelen! Itt vagyok!

Szállítsunk valóságot!
Ez a dal olyan, mint egy bajos gőg.
Kihányom ezt a fura fájdalmat,
Ami annyit tesz, hogy igazolom magam.

Van egy szeretett emberem és családom,
Semmiben sem különbözöm tőled,
Olyan vagyok, mint a többi ember.
Sok utálatos srácot ismerek.
Semmiben sem különbözöm tőled,
Olyan vagyok, mint a többi ember.

A rang és beosztás kicsit sem fontos.
Emlékszel?
Ez az egész egy nagy faszság.

Az az ismert kis szabadság...
Az álom, amit meg kellene őriznem,
Talán egy nap mind elveszlik.
Én vagyok az, aki az igazságot énekli?
Helytelen! Itt vagyok!
Senkit sem lehet hazugsággal megmenteni.

Szállítsunk valóságot!
Ez a dal olyan, mint egy bajos gőg.
Kihányom ezt a fura fájdalmat,
Hogy megláthassam mások sebeit.
Ez a dal olyan, mint egy bajos gőg.
A káosz közepén
Ez annyit tesz, hogy igazolom magam.

#148 Wagamama Koushinkyouku - Önző Lelkendezés

Antic Café - Önző Lelkendezés



Mindig is egy álmosító, ragyogó altatódalt,
Prédikációt hallgattam.
Az a dal igazán pompás volt.

Az a kelletlen, gondtalan élet,
Az a horizont, amit mindig figyelmesen nézek...
Mindenféle összevisszaságot kimondunk,
Nem tudva, hogy irányítanak minket.

Ahelyett, hogy elnyelne minket az a hullám,
Mi megküzdünk vele.
Harapj ajkadba, most, ebben a pillanatban!

Ez több annál, hogy rendbe jöjjek,
Több annál, hogy próbáljak menő lenni.
De ha már megvan, ez fontos!
Sétáljunk az égben!
Hát nem nagyszerű mindennap boldogan élni,
Ahogy azt az álmaimba is lerajzolom?
Mert amit kívántam, az a szabadság volt.
Ez több annál, hogy rendbe jöjj,
Több annál, hogy próbálsz menő lenni.
De ha már megvan, ez fontos!
Sétáljunk az égben!

Nagyon furcsa, koszos nővér...
Hány embertől szereztél már közvetlen tapasztalatot?
Én kb. 94-től.

Nagyon furcsa, koszos nővér...
Hány ördögtől szereztél már közvetlen tapasztalatot?
Én nem is emlékszem a számukra...

Nélküled...

Ahelyett, hogy elnyelne minket az a hullám,
Mi megküzdünk vele.
Harapj ajkadba, most, ebben a pillanatban!

Ez több annál, hogy rendbe jöjj,
Több annál, hogy próbálsz menő lenni.
De ha már megvan, ez fontos!
Sétáljunk az égben!
Hát nem nagyszerű mindennap boldogan élni,
Ahogy azt az álmaimba is lerajzolom?
Mert amit kívántam, az a szabadság volt.

"Ahova a csillagok szólítanak, ott van a szabadság."

Nem gáz, ha önző dolgokat mondok?
Végül is én még mindig egy gyerek vagyok.

Mi lényeges ezen a romos világon? Minden!
Mióta minden egyes ember a saját útját járja rajta.
Mi lényeges ezen a romos világon? Minden!
Mióta minden egyes ember a saját útját járja rajta.

Mindig is megcsináltam, amit akartam,
Aztán csak elénekeltem.

Lalala...
(Hé mindenki, énekeljük együtt a végét!)

#147 Screen - Elrejtés

D'espairsRay - Elrejtés



Senki sincs itt.
Semmiféle hangzavar nincs a dallamban.
Szívem eltömítették; nem hagyta el többé a fájdalom,
Hogy még tovább érezhessem.

Ez túl kegyetlen, senki sem gyógyulhat meg.
Szemeim még a világosban is eltakarják.

Szétporlad karjaim között.
Olyan hideg...
Még a vörösen izzó Napot sem látom.

Panaszom alábbhagy, egy könnyet sem ontok többé.
A sötétség rajtam fénylik, nem fűzök több reményt az élethez.

Álmatlan voltam, zúgott a fülem.
Bekerít egy véget nem érő rémálom.
Minden a sötétségbe fordul...

Elhagy a Hold körülölelő fénye.
Ezek a szemek... Még csak az éjjeli ég csillagain sem tükröződnek.
Teljesen eltűnnek ezek a gondolatok, mintha céluk sem lenne.
Mióta egyedül vagyok, már elmondanám neked...

Alvás... Álom, ébredés nélkül.
Már megint kezdtem elfelejteni, milyen is az égbolt...
Üres... mégis ordító... és ködös.

Imám egyre magasabbra emelkedik, a menny felé.
Most igen is akarok hinni
A hangnak, mi a sötétség csúcsáról szól hozzám.
Ezért élek tovább.
Nyaldosom a sebeimet...
Noha a fény eltűnik, tovább akarok menni kiáltásod forrása felé
Egészen annyi ideig, amennyi megadatott nekünk,
Az élet lángnyelveinek;
Hogy aztán eltűnhessünk...

#146 Jigsaw - Fűrész

Acid Black Cherry - Fűrész



Az emberek tele vannak kapzsisággal,
Sosem áldoznák fel magukat.
Kapni sohasem bűn,
Mindig többet akarnak, mint amennyire szükségük van.
Az emberek olyan bűnösök!
Úgy tesznek, mintha szeretnék az igazságot.
Senkire sincs szükségük.

Játsszák, hogy milyen szent az életük.
Azzal fenyegetőzöl, hogy megölöd magad.
Pocsékolod a vért, hogy bántsd az emberek szemét.
(De) Hezitálsz, hogy végigicsináld-e ezt az egészet.
Nem úgy fogod fel az életet, mintha egy nagy baj lenne.
A gyermekek mást képzelnek,
Csak a fulladásra gondolnak.
Hogy tudsz még mindig élni?

Ha élsz,
Mondd el az igazat!
Ha nem hazudsz...

Egy rémálomban élek.
Lehet a szerelmed saját magadé?
Mondd, hogy nincs igazam!
Egy rémálomban élek.
A szerelmed nem azoknak szól, akiknek mondod.
Csak magadnak szól, valld be!

Az emberek mind olyan gyengék.
Gyűlölnek mindent, miközben fájdalmakon mennek keresztül.
Nem szeretsz, csak tetteted,
Hogy megvédd gazettüket.

Harcolni akarsz a gyengékért,
De ez a sírás csak a látszat.
Letagadod a saját bűneidet.
Ki vagy te, hogy bíráskodj egy bűncselekmény felett?
Előadást tartasz az állatok jogairól,
(És) Élvezettel eszed húsukat.
Harcolnál a Földért,
(De) Az égető bajok sosem szűnnek meg.

Egy rémálomban élek.
Lehet a szerelmed saját magadé?
Mondd, hogy nincs igazam!
Egy rémálomban élek.
Te csak magadat szereted,
De úgy színlelsz, mint a profik.
Mondd, hogy nincs igazam!

A saját játékomat akarom játszani!
Fel tudnád áldozni lelked, hírneved és büszkeséged
Az igazság nevében?
A saját játékomat akarom játszani!
Fel tudnád áldozni a szeretetet a tisztességért?
Még nem vagy olyan biztos benne?

Ez az, ami az embereket gyengévé teszi.

Egy rémálomban élek.
Lehet a szerelmed saját magadé?
Mondd, hogy nincs igazam!
Egy rémálomban élek.
A szerelmed nem azoknak szól, akiknek mondod.
Csak magadnak szól, valld be!

A saját játékomat akarom játszani!
Fel tudnád áldozni a jövő(de)t, lelked és vagyonod
Azokért, akiket szeretsz?
A saját játékomat akarom játszani!
Tudnád képviselni a szeretetet
Hátat fordítva a tisztességnek?

Tudom, hogy én nem tudnám;
Hiszen csak egy ember vagyok.

#145 The Murder's TV - A Gyilkos TV-je

The GazettE - A Gyilkos TV-je



Üdv a pikáns horrorban!
Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Anyu?
Üdv az ördögi horrorban!
Ez a péntek tizenharmadikai gyilkosok műsora.
Üdv a buja horrorban!
Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Apu?
Üdv a pikáns horrorban!
Ez a mocskos viccű gyilkosok műsora.

Üdv a pikáns horrorban!
Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Anyu?
Üdv az ördögi horrorban!
Ez a péntek tizenharmadikai gyilkosok műsora.
Üdv a buja horrorban!
Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Ki a gyilkos? Apu?
Üdv a pikáns horrorban!
Ez a mocskos viccű gyilkosok műsora.

Rossz hatás, szar program.
Rossz hatás, kommunikáció.
Rossz hatás, söpredék program.
Rossz hatás még több rosszal.

Rossz hatás, szar program.
Rossz hatás, kommunikáció.
Rossz hatás, söpredék program.
Rossz hatás még több rosszal.

[Hé, hé!] Bitófára a [Hé, hé!] bemondónővel!
[Hé, hé!]
Szemét társadalom!
Szemét társadalombeli öngyilkossági buli.
[Hé, hé!] Bitófára a [Hé, hé!] szupersztárral!
Faszomat a szociális, őrült gyilkosok TV-műsorába.

Rossz hatás, szar program.
Rossz hatás, kommunikáció.
Rossz hatás, söpredék program.
Rossz hatás még több rosszal.

Rossz hatás, szar program.
Rossz hatás, kommunikáció.
Rossz hatás, söpredék program.
Rossz hatás még több rosszal.

[Hé, hé!] Bitófára a [Hé, hé!] bemondónővel!
[Hé, hé!] Szemét társadalom!
Szemét társadalombeli öngyilkossági buli.
[Hé, hé!] Bitófára a [Hé, hé!] szupersztárral!
Faszomat a szociális, őrült gyilkosok TV-műsorába.

[Hé, hé!] Bitófára a [Hé, hé!] bemondónővel!
[Hé, hé!] Szemét társadalom!
Szemét társadalombeli öngyilkossági buli.
[Hé, hé!] Bitófára a [Hé, hé!] szupersztárral!
Faszomat a szociális, őrült gyilkosok TV-műsorába.

#144 Meikyou Shisui - Titkolózás

Due'le Quartz - Titkolózás



Eltűntek az emlékek,
Miket az évszakok hordoztak.
"Két kristály..."

Senkinek sem kéne tudnia a tájaidról.
Mivel lehunytuk szemünk, mit sem tudunk megosztani.
Hirtelen rájöttem, hogy elmartam tőled pulzusodat
Puszta kezeimmel.
Ki akarom fésülni azt a gyönyörű hajadat...

Legalább bámulhatlak téged,
Kinek hangjába csimpaszkodtam emlékeimben.
Talán észrevettem, hogy még a
Fájdalmas és boldogságot is elvesztettem.

Még azokban a szemekben is
Én tükröződtem halványan.
Nem voltam képes nyitni,
De még arra sem, hogy adjak a külsőmre.
Törött, ismétlődő hangod szívembe markol.
Lassan elfedem üres tekintetem.

Hirtelen rájöttem, hogy elmartam tőled pulzusodat
Puszta kezeimmel.
Ki akarom fésülni azt a gyönyörű hajadat...

Legalább bámulhatlak téged,
Kinek hangjába csimpaszkodtam emlékeimben.
Talán észrevettem, hogy még a
Fájdalmas és boldogságot is elvesztettem.

Legalább bámulhatlak téged,
Kinek hangjába csimpaszkodtam emlékeimben.

Eltűntek az emlékek,
Miket az évszakok hordoztak.
"Két kristály..."