#325 Hakanaki Risou Wazukana Ai - Apró, eszményi, mulandó szerelem

Sadie - Apró, eszményi, mulandó szerelem



Megvakította a fény a szemeket.
A sóhajok elhalnak, benn szakadnak.
Még ez a bús dal is kigúnyolja szívemet.
Tehetetlen és lehetetlen...
Egy bűnös vágy kezdi
Megteremteni a sötétséget.
Valaki elpusztítja azt...
A hang nem fog felemelkedni;
Sokkal inkább elnémul majd.

Jó, ha egy hideg test
Olykor átölel, nem?

Miért nem tudom boldogan szeretni
Azt a szót,
Ha már egyszer megszülettem?
Ez az aprócska remény...
Valójában mi is ez?
Megfagy az álszent melegség.

Miért mutatod magadnak
Olyan gyakran, fényes nappal
A dolgok mocskos oldalát?
Nem szeretnéd megmutatni
A könnyeid legalább egy embernek?

Megváltozol a befejezetlen időben.
Mulandó eszménykép...

Beborult az ég,
Szívem belseje.
A kusza, piros fonalak meglazultak.
Az emberek leveszik,
Kívánnak, majd véreznek.
Este meg szeretném kérdőjelezni
A földi létezést.

Miért nem tudom boldogan szeretni
Azt a szót,
Ha már egyszer megszülettem?
Ez az aprócska remény...
Valójában mi is ez?
Megfagy az álszent melegség.

Egy kis igazság...
Azt szeretném, hogy szeressen valaki.
Nem akarok meghalni, ha
A Földön még folytatódik az élet...

Jegyzetek:
Ez volt az a szám, aminek nem találtam angol fordítást, ezért német volt a forrásom (4. éve tanulom; második idegen nyelvem). Remélem nem vétettem hibákat, de ha mégis, javítsatok ki. (: