DiO ~Distraught Overlord~ - Hozd el a hajnalt!
Abban az időben,
Mikor a fény elborította a várost,
Eltávoztak azok az emberek, kik számára
Az élet nem tartogatott egy következő napot.
Belefáradtam ebbe az utazásba,
Ami soha nem hozott egy szikrányi reményt sem.
Ma este vándorolnak az emberek.
Mióta harcolok veled mocskos ajkaidért,
El akarom kerülni azokat a szavakat,
Mik úgy jönnek ki belőlem, mint a sóhajok.
Hozd el a hajnalt!
Táncolj az extázisban.
Hozd el a hajnalt!
Hamuvá válok.
Lenézek a felhőkarcolók tetejéről;
A táj túlárad a fényben.
Senki vállára nem nehezedik teherként a magány,
Vagy az egyedüllét megtapasztalása.
Még most is gondolkozom.
Hova akarok menni?
Kivel akarok találkozni?
Mit akarok?
Lebeg a félhold...
Hozd el a hajnalt!
Táncolj az extázisban.
Hozd el a hajnalt!
Hamuvá válok.
Nem számít, ki vagy,
Ha képesek vagyunk közel kerülni egymáshoz.
Nincs más, ki tudna szeretni engem,
Mert félnek attól, hogy sebet ejtek rajtuk.
"Az éjszaka hallott egy összefonódott dalt."
Miért folynak a könnyek?
Ügyesen élsz?
Vagy ez csak egy álom,
Hogy üldözni kell az ostoba életet?
Melyik isten fog rámmosolyogni?
Egyik kérdés sem érdekel...
Ha bízol, cserbenhagynak majd.
Nem úgy tűnik, mintha
Nem bírnék tovább egyedül lenni.
Ezúttal még te is leálltál
Azokkal a gondolatokkal,
Hogy félj a velem való találkozástól.
Hozd el a hajnalt!
Táncolj az extázisban.
Hozd el a hajnalt!
Hamuvá válok.
Ezért ma este, az álmok szavaival
Bőröd alá fogok merülni csábításodban.
Hol van már az,
Hogy szíved a nevetéstől sírjon?
"Emlékeztem egy dalra a bánat pereméről..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése