Crossfaith – Katasztrófa
Valami felébredt bennem, mélyen, mélyen, mélyen bennem
Hát nem látod, mit alkottál a lelkünkben?
Megszületett, terjed
Gyűlöletem egy gyom, mely a föld mélyén vet gyökeret
Ki sem égetheted
Vess ki a belsőmből, hogy örökkévalóvá tehess
Itt a fajirtás ideje
Míg vége nem lesz az egésznek
Élve elégethetsz
Úgyis mindig életre kelek
Hogy ami az enyém, elvehessem
Nevezd bűnnek vagy véteknek
Valami felébredt bennem, mélyen bennem
Nem állíthatod meg, amit alkottál
Nem nyomhatsz el, elindultam már
A lábaim gépek, amik továbbvisznek
Támadj, sosem fordulok meg
Vess ki a belsőmből
Add meg, amit kérek
Hogyan legyek áldozat? Mutasd meg!
Meghalok, hogy újra élhessek
Élve elégethetsz
Úgyis mindig életre kelek
Hogy ami az enyém, elvehessem
Nevezd bűnnek vagy véteknek
Valami felébredt bennem, mélyen bennem
Húzom a láncokat, feszegetem a határokat
Az egész testem fáj, még bennem él az elszántság
Ahogy a lángokba taszítasz
Ha üt az órám, nem tagadom az állításokat
Se a hazugságokat
Égess csak el, szeretném én azt látni
Szeretném én azt látni
Taszíts csak a sírba
Nem félek, alul soha nem maradok
Hitemet megtartva a saját utamon járok most
Szétszakítom a láncokat, alul soha nem maradok
Élve elégethetsz
De majd rájössz, hogy ugyanaz a gyűlölet ül mások szemében
Élve elégethetsz
De csak magadnak ártasz ezzel
Élve elégethetsz
Úgyis mindig életre kelek
Hogy ami az enyém, elvehessem
Nevezd bűnnek vagy véteknek
Valami felébredt bennem, mélyen bennem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése