MEJIBRAY
– Avalon
Találd
meg a magad Avalonját*!
Avalon,
veled!
Nem
értem az élet értelmét,
Az
egyedüllét ellentétét.
Az
általam érzett valóság hulláma
Maga
a lét feladása.
[Egy pillangó álma.]
Felhasadt
az eget hordozó két szín,
A
lehelet is szürkévé válik így.
[Bár élni akarsz, vannak olyan életek,
Melyek mindegyike élhetetlen.]
Keresem
a kék cseppeket…
[Avalon] Felfedezed!
[Avalon]
Az
ellentét, melyet kerestél,
Nem
olyasvalami, ami magától keletkezik;
Ne
sirasd hát múltad ékszereit!
Mikor
kezdtem el félni?
Megkedveltem
az esős éjt…
Sebekkel
borítva sikítok… megőrülök.
[Senki nem fog észrevenni.]
Az
eső nem tart örökké,
[A jelen nem hordoz mást,
csak fájdalmat.]
Mert
vörösre ébred az ég,
[Válasz nélkül bár, de
ösvényem tovább halad.]
Mert
vannak olyan falak még,
Miket
nem látok én.
[Avalon]
Egy
nap majd megérted.
[Avalon]
Itt
az elrettentés, íme.
Mikor
belefáradtál abba, hogy az életen elmélkedsz,
Csak
nézz ki az óriási földre.
Ha
jelenünk a megrökönyödés harcmezeje,
Az
érzések palackba zárták az érzelmességet.
Igazságot
szolgáltatnak, ismételik a függetlenséget.
Nem
értem az élet értelmét.
Minden
olyan feltűnő; a tükörből mosolygunk.
Bár
lenne egy világ a túloldalon…!
[Rendben van az, ha tested tele sebekkel,
Hisz nem élhet egyedül senki sem.]
A
levegő visszatérne a nullához.
[Avalon] Felfedezed!
[Avalon]
Az
ellentét, melyet kerestél,
Nem
olyasvalami, ami magától keletkezik;
Ne
sirasd hát múltad ékszereit!
[Avalon]
Sebeidet
meggyógyítja az Árkádia**, mit kerestél.
Nem mondanád
ki mindazt, mit szeretnél?
Színt
adna a jelenednek.
[Avalon]
Egy
nap… semmivé leszel,
És
nem fog számítani, kinek leszel szín az életében.
Mikor
eljön az idő, úgyis megérted.
A
sétálástól kicsit elfáradsz,
És ez
az, ami alakot ad.
Még
ha sérült is a múltad,
Gyerünk,
engedjünk ki mindent ma!
Bár
gyerekkorunk ege oly kéken ragyogott,
Anélkül,
hogy észrevennénk, most az is szürkévé fordul.
Ilyen
időkben nem gond, ha megállsz utadon.
Megpróbálsz
majd jobban figyelni ösvényedre,
Melyen
mindig lépdelsz.
A
virágok még ilyen hideg aszfaltból is virágozni képesek.
Ne
mondj le saját magadról, rendben?
Amíg csak élsz, [valamire] mindig rálelsz.
Mindenképpen.
Így van; mindenképpen.
Jegyzetek:
*Avalon: egy elveszett, legendás sziget; Artúr király
legendájában szerepel.
**Árkádia: görög vidék. A költők úgy tüntették fel, mint
a paradicsomi ártatlanság, egyszerű, erkölcsös élet és a békés megelégedettség
hazáját.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése