MIYAVI – Kiálts így!
A nap az izzó fényben tűz.
Rabszolgák vagyunk, úgy érezzük;
Megint, megint, megint!
Látjuk a mindennapi küzdelmet az egyenlőségért.
Több holdon keresztül ez a látvány tárul szemünk elé,
Megint, megint, megint.
Nincs idejük megjátszani magukat a nőknek és férfiaknak,
S itt van az, ahol a történetnek vége szakad.
Oh!
Habár teli van bánattal világunk,
A fájdalmon keresztül is mosolygunk.
Nem és nem engedjük, hogy letörjön minket;
Csak lerázzuk magunkról és újrakezdünk mindent.
Kiálts hát így!
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Kiálts hát így!
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Csak lerázzuk magunkról és újrakezdünk mindent.
Az ördög ott téblábol,
Hol az a legkevésbé méltányolt.
Ő nem más, csak az, miket te tettél,
Megint, megint, megint.
Nem számít, hova vezet az élet
Az örömtől a szenvedéshez.
Fordítsd éjszakává a napot,
Megint, megint, megint!
Nincs idejük megjátszani magukat a nőknek és férfiaknak,
S itt van az, ahol a történetnek vége szakad.
Oh!
Habár teli van bánattal világunk,
A fájdalmon keresztül is mosolygunk.
Nem és nem engedjük, hogy letörjön minket;
Csak lerázzuk magunkról és újrakezdünk mindent.
Kiálts hát így!
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Kiálts hát így!
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Csak lerázzuk magunkról és újrakezdünk mindent.
Habár teli van bánattal világunk,
A fájdalmon keresztül is mosolygunk.
Nem és nem engedjük, hogy letörjön minket;
Csak lerázzuk magunkról és újrakezdünk mindent.
Kiálts hát így!
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Kiálts hát így!
Oh oh oh oh oh oh oh oh oh~
Csak lerázzuk magunkról és újrakezdünk mindent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése