#272 Lawn Daisy - Margarétás pázsit

Matenrou Opera - Margarétás pázsit

Miközben imádkoztam,Szemeidet néztem.
Szívem tehetetlenül összeszorul...
Mikor meghallom szádból a következő szót,
Közelebb kerülünk egymáshoz,
Én hiszek ebben!

Azon gondolkozom,
Miért választottam
Egy ilyen "díjazatlan" szerelmet.
Boldogság!
Azt gondoltam, a szerelem érzése
Egyenlő ezzel.

Ennek ellenére szeretem ezt az életet,
Mikor rajtad elmélkedem...
Nem akarok sajnálni semmit,
Így utánad akarok menni, most rögtön!

Csak egyedül, magányosan?
Egyedül lenni félelmetes...
Közel akarok én kerülni hozzád...?

Most meg akarom érinteni ajkaid,
Azt akarom, hogy tarts karjaidban!
Ha bőröd körbevesz engem,
Neked adom létezésem minden tárgyát.

Mert megszülettél értem...
Ez egy igazi csodavilág,
Amibe képes voltam újra csatlakozni.

Amikor visszanézek, azt látom,
Hogy mindig mindent eldöntöttem,
És nem tudtam érzéseimet szavakba önteni.
De azt akarom, hogy tudd:
Most minden más, most minden más,
Az érzéseim, a létezésem...

Miközben imádkoztam,
Szemeidet néztem.
Szívem tehetetlenül összeszorul...
Mikor meghallom szádból a következő szót,
Közelebb kerülünk egymáshoz,
Én hiszek ebben!