#330 THE SUICIDE CIRCUS - Öngyilkos cirkusz

the GazettE – Öngyilkos cirkusz



A látomás rothad;
Pokol uralja a Földet.
Hideget éreztem.
Csalódottságom egyre csak nő.
[TIK-TAK…]
Senki sem forgathatja vissza
Az idő kerekét.
[TIK-TAK…]

Ne nézz félre!
Öngyilkos cirkusz…

Öreg gyűlölet és fiatal, hidegvérű elme;
Ez a fagy oka.
Vonaglik a nyomor, a szegénység.
[TIK-TAK…]
Senki sem forgathatja vissza
Az idő kerekét.
[TIK-TAK…]
Szétszóródó, kegyetlen jelenet.

Az embereket vonzza
A fulladozó élénkség.
Megérintettem a kezet,
Amibe beleragadt a terror;
Így hamarosan elhalványult.
Átalakulás…

Mindenki megbénult,
Ez egy láncreakció.
Az együttérző embereknek
Is hasonló fájdalmaik vannak.

Átölelem a jövőt,
S ezt a bukott gyengeséget is,
Miket nem lehet megmenteni,
Eltaszítottam magamtól
Ezt a levert énemet;
Nem látom már,
Ahogyan a pulzust sem,
Amiről azt akartam,
Hogy tudomást szerezz.
Átkarolom a lehangoltságot.
Szenvedéssel tele
Keresztezem e napok útjait,
Mik hirtelen megvakítottak.

Magamhoz szorítom a gyűlöletet
Azokban a szavakban,
Mik a szeretetből származtak,
S ezt az őrületet is átölelem,
Amit szabadon lelepleztem.

Nem tudok visszafordulni,
Túlságosan is elmerültem benne.
Még a halálból is áldozat válik.

Szívtelen nap;
A szakadék mélye…
Öngyilkos cirkusz.
Miért ismétlődik meg?
Öngyilkos cirkusz.
Halott igazság;
A szakadék mélye…
Öngyilkos cirkusz.
Miért ismétlődik meg?
Öngyilkos cirkusz.

#329 UNTITLED - Cím nélküli

the GazettE – Cím nélküli



Csendben figyelmen kívül hagytad kifogásomat.
”Volt egy álmom rólad,
Ki belém kapaszkodik.”

Ezeket az evilági szavakat felsorakoztatva
Könnyű minden rést betölteni, nemde?
”Belefáradtam a dolgokba.
Bocsássunk meg egymásnak!”
Ez az egyik hazugságod, ami
Soha, de soha nem fog megváltozni.

Miért ismétlem magam újra…?

Elvesztek még egy szót
Abban a „szokásomban”,
Hogy szomorúvá teszlek téged.
Ha én vagyok könnyeid oka,
Akkor miért én török össze…?

Szégyenemben lelógatom a fejem,
A padlót vizslatom.
Belebámulok azokba a szemekbe,
Mik nem fognak félrenézni.
Hallom hangodat, ahogy kérdezel tőlem valamit,
De én csak átkarolom térdeimet.

Ezeket az evilági szavakat felsorakoztatva
Könnyű minden rést betölteni, nemde?
”Belefáradtam a dolgokba.
Bocsássunk meg egymásnak!”
Ez az egyik hazugságod, ami
Soha, de soha nem fog megváltozni.

Miért ismétlem magam újra…?

Elvesztek még egy szót
Abban a „szokásomban”,
Hogy szomorúvá teszlek téged.
Ha én vagyok könnyeid oka,
Akkor miért én omlok össze…?

Egy nap azt mondtad,
Hogy úgy érezted,
Mintha láttad volna a saját halálod.

Apránként elhalványul
Változatlan személyed mosolya.
Úgy éreztem, hogy apránként
Megérintettem távolodó szívedet.

Így remélem, hogy nem fogok
Több szomorúságot hallani.

Gyengéden befogom füleim,
Így nem úgy fogom végezni,
Hogy teljesen összeomlok…

#328 MY DEVIL ON THE BED - Az ördögöm az ágyon

the GazettE – Az ördögöm az ágyon



Csókold mélyen a mellkasom, Mary!
Megőrülök a Chloe nőiessége nyújtotta vágytól.

A szemeid, Mary…!
Közös lélegzetünk melegszik.

Tegyél le az őrületről,
Szórd szét ösztöneid!

Harapj meg anélkül,
Hogy szemeiddel félrenéznél,
Így nem fog lecsöppenni nyelved hegyéről.

Végtelen, kibaszott showtime…

Az a gyönyörű ördög az ágyon
Önkielégítéssel csábít engem.
Az a gyönyörű ördög az ágyon…
Szexeljünk a sötétben!

Rövid játék…
Orgazmusunk legfelső szintje.
Úgy tűnik, mintha hamarosan nevetnénk ott.

Végtelen, kibaszott showtime…

Az a gyönyörű ördög az ágyon
Maszturbálással csábít engem.
Az a gyönyörű ördög az ágyon…
Szexeljünk a sötétben!

Tegyél le az őrületről,
Csábíts önkielégítéssel,
Én ördögöm az ágyon…!

#327 PSYCHOPATH - Pszichopata

the GazettE – Pszichopata



TŰNÉS!
Pusztíts, most!
Elejtetted valahol a nemi szerved?
Gőg ül a mosoly mögött.
Micsoda pompás, ronda srác.

El akarom pusztítani az arcod
A saját kezeimmel.
A romlott ipar egyik terméke vagy,
Egy hátborzongató teremtmény.

Ez a pszichopata
Ellenszenves játéka.
Pompás, ronda srác…
Gyűlöllek!
Pszichopata…

Az arcodat akarom…

Ez a pszichopata
Ellenszenves játéka.
Pompás, ronda srác…
Gyűlöllek!
Pszichopata…

Puszta szemeimmel
Biztosítalak arról,
Hogy ragyogó véged lesz.

A pszichopata játéka…
Pompás, ronda srác…

A pszichopata játéka…
Ellenszenves!
Pompás, ronda srác…
Gyűlöllek!
Pszichopata…

#326 TOMORROW NEVER DIES - A holnap sosem hal meg

the GazettE – A holnap sosem hal meg



Ne töröld el az értéket,
Amiért a halálkor éltél!

Táncolsz, ezzel felkavarva érzelmeimet.
Ha tudok úgy élni, hogy kihányom
A fájdalmat, amit napról napra érzek,
Akkor a szavak, amiket mondani tudok neked:
Ne feledd a hőt, amit itt éreztél!

Fájdalmadban kiáltasz,
Ahogy szívdobogásoddal
Átdöföd mellkasod.
Gyere ide iszappal borított lábaiddal
És dobd félre elszigeteltséged!

A szavak, amiket mondani tudok neked:
Ne feledd a hőt, amit itt éreztél!
Szabadulj meg itt a fájdalomtól,
Töröld el határozatlanságod!
Hallod?!

Hányszor gondoltál a halálra
Ezen a kis világon
Eddig a napig?
A halál nem ad neked szabadságot,
Még ha az érzések el is tűnnek.
Hányszor gondoltál a halálra
Ezen a megtört világon?
Ha nem hiszel semmiben,
Szabadulj meg itt a fájdalomtól!

A szavak, amiket mondani tudok neked:
Ne feledd a hőt, amit itt éreztél!

Mielőtt véget vetsz mindennek,
Kérdőjelezd meg:
~ Életben maradásod értékét,
Míg harcolsz;
~ Az értékét annak, hogy
Ellököd magadtól a holnapod;
~ A holnap értékét,
Amiért valaki más esedezik.

Szabadulj meg itt a fájdalomtól,
Töröld el határozatlanságod!
Hallod?!

Hányszor gondoltál a halálra
Ezen a kis világon
Eddig a napig?
A halál nem ad neked szabadságot,
Még ha az érzések el is tűnnek.
Hányszor gondoltál a halálra
Ezen a megtört világon?
A holnap nem tűnik el,
Ne öld meg magad!

Hányszor gondoltál a halálra
Ezen a kis világon
Eddig a napig?
A halál nem ad neked szabadságot,
Még ha az érzések el is tűnnek.
Hányszor gondoltál a halálra
Ezen a megtört világon?
A holnap nem tűnik el,
Ne öld meg magad!
Ne öld meg magad!
Ne öld meg magad!
Ne öld meg magad!