#478 Afraid To Be Cool - Miért félsz vagánynak lenni?

MIYAVI – Miért félsz vagány lenni?

Dörömbölsz az ajtómon,

Nem tudsz kijutni az oldalsón*.

Miért fogsz küzdeni?

A szörnyed én visszahozhatom,

Törd szét a kalickát és engedd szabadon!

Az akarsz lenni, én már csak tudom!

Meg se próbálj nemet mondani,

Úgyis velem fogsz tartani, yeah!

Ooh-oh-oh-oh

Miért, baby, miért félsz vagány lenni?

Miért, baby, miért, mikor nincs is mit veszteni?

Nincs még késő ráharapni,

A belsejére rábukkanni.

Nem kell elrejteni!

Nyomás, engedd ki azt a szörnyet,

Zúzd szét a kalickát és üvölts egyet!

Tudom, így magadat már szabadnak érzed.

Meg se próbálj nemet mondani,

Úgyis velem fogsz tartani, yeah!

Ooh-oh-oh-oh

Miért, baby, miért félsz vagány lenni?

Miért, baby, miért, mikor nincs is mit veszteni?

Ez itt a stop shop, ahol szabad lehetsz, ember!

Meg se próbálj nemet mondani, úgyis velem jössz, yeah!

Ooh-oh-oh-oh

Miért, baby, miért félsz vagány lenni?

Miért, baby, miért, mikor nincs is mit veszteni?

Olyan jól érzem magam veled,

Ahogy mozogsz, azt igazán szeretem.

Mutasd, hogy miért is jöttél ide!

Csak úgy pördül rövid kis ruhád,

Váljunk együtt csapzottá, hajrá!

Miért félsz vagány lenni?

Jegyzetek:

*Nem tudsz kijutni az oldalsón = oldalsó ajtón

#477 Chikyuu - Föld

Matenrou Opera – Föld

És most már lassan ideje álomba merülni,

Hisz holnap korán kell majd felkelni.

Villanyokat lekapcsolni;

A nap a végéhez közeledik.

A világban, melyben éltem, volt folytatás és fény,

Így aludhattam, s tudtam élni a világban, melyben léteztem én.

Aah, most már elfelejtheted, most már aludhatsz,

Hisz képes leszel felébredni egy másik holnapban.

A világban, melyben éltem, volt folytatás és fény,

Így aludhattam, s tudtam élni a világban, melyben léteztem én.

A világban, melyben éltem, volt folytatás és fény,

Így aludhattam, s tudtam élni a világban, melyben léteztem én.

#476 UNDYING - Halhatatlan

the GazettE – Halhatatlan

Az álmosság újra legyűr…

Sosem fogok felébredni ebből.

Hátrahagyott, fekete ötletek;

Megfordul a jövő, csapásokkal övezve.

Micsoda utalás ez az igazságra nézve…!

Miben hiszel? Mi után epekedsz?

Megtöltik az eget a szégyen árnyai.

Örökké, szárnyakat csapdosva, köröket rajzolva…

7, 6, 5, 4, 3, 2, 1…

[Eltérő gondolatok] [Jutalom és elválások]

[Akasztófák] [Kívánságok és jövő]

[Hazug szavak okozta idegesség] [Szertefoszlott álmok]

[Árulás]

Megtagadom az egészet.

Borítson be a feketeség téged,

Járj táncot a Végzettel,

Most legyen vége!

[Végezz velem…]

[Az álmosság újra legyűr…]

[Végezz velem… újfent.]

Míg képtelen voltam bármit is hallani, üvöltöttem.

Összetörtem?

Mit láttál az égben, mit még mindig hordozok magam felett?

Szívem még mindig darabokban hever.

És akkor a kiöntött igazság a sötétségbe temetkezett.

Kúszik a földi vágyakba burkolózott, vakmerő bátorság.

A túlméretezett szem a gonoszság tetőfoka.

 A zűrzavarban még Isten is nevetség tárgyává vált…

Bánatos az Örökkévalóságot rajzoló ég.

Élet! Ne változtasd meg végzetem!

Isten! Földeld el gyűlöletem!

Tovatűnik szívem a szavaim erejével.

Még ha a halálról is, de álmodtam

Egy megengedhetetlen kívánságban.

Az a szem még mindig… Még most is…

Megváltoztatom a történések fordulópontjait,

Bekebeleznek a bűn mélységei.

#475 Sutekina Mirai - Szép Jövő

MIYAVI - Szép Jövő

Mintha csak azt kérdeznéd, mi lesz a vacsora ma,

Szád éppoly szélesre van tátva;

Így az álom, melyet apró kezeiddel szorítasz,

Nem hullik darabokra.

Mindig itt suttogom majd dalaim neked,

Remélve, hogy mind elérnek téged.

Egy nap te is felnősz majd,

S mint olyasvalaki, ki megtalálta a maga értékes párját,

Te is megtapasztalod majd az élet azon csodáját,

Milyen érzés szeretni, s milyen is az, ha szeretet fon át.

Ahogy kinyitod szemed, a holnap óriási egét tán

A jövő színei festik majd át.

Esős napokra egy esernyő,

Fényes napokra egy mosoly.

Mindig légy hát boldog!

Egy nap te is érzed majd a magányt,

S lesznek olyan éjszakák,

Mikor mindentől nyugtalanná válsz.

Ha felnézel arra az égre, mit mindig is bámultál,

Azt talán a jövő színei festik majd át.

És egy nap, mikor neked is számos dolgot kell majd megvédened,

Rajtad lesz a sor, hogy elénekeld, hogyan is teheted.

A boldogságot már annyival is elérheted,

Ha nem szakítod meg lélegzeted. 

Jegyzetek:
Ezt a dalt MYV 2010-ben írta első lányának, Lovelie-nak.

#474 LUCY

the GazettE – LUCY

Kezem a sötétség-csalta kapzsiság fészke felé kúszik.

A bűn ázik az élvezetben;

A félőrültség söpredéke.

A ravasz bohóc lesz az ostobaság mércéje.

Hey, Lucy!

Fedd fel a bűnt, mi mindenhatót játszik!

[Kapzsiság, vágy, könnyelműség, hazugság, ámítás, bűntény]

Falj fel újra, anélkül, hogy máshova néznél!

Az életképesség nem elegendő, leválik kezemről anyaga.

Ha meg lehet téged szelídíteni, add meg nekem magad!

A kapzsiság bekebelezte az eltűnt, akasztott fejet.

A bűn ázik az élvezetben;

A félőrültség söpredéke.

A vicces srác lesz az ostobaság mércéje.

Hey, Lucy!

A szerelem rabszolgái lógnak a királyi ösvényen.

[Kapzsiság, vágy, könnyelműség, hazugság, ámítás, bűntény]

Hey, Lucy, legközelebb újra fedd fel ravaszul a bűnt,

Mi mindenhatót játszik!

[Kapzsiság, vágy, könnyelműség, hazugság, ámítás, bűntény]

Falj fel újra, anélkül, hogy máshova néznél!

Fuss és próbálj elmenekülni, én drága Lucy-m.

#473 EMPEROR - Császár

Matenrou Opera – Császár

Készen állsz?!

Az ülés válaszol zaklatott szívemre.

A motor hangja égeti bőröm, a föld felszíne megremeg.

Lélek és büszkeség, emberélet;

MINDENT felteszek a sebességre!

Igen, fussunk el, tűnjünk el az éjszaka végébe!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Lépj a gázra! Oh! Sebesen!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Lépd túl a sebességet!

Oh!! Mindenki másnál sebesebben!

Orrom hegye horzsolja

Az élet és halál közti vonalat.

Az igazság az, hogy valahol a szívem mélyén,

Egy kicsit azért félek én.

Az adrenalin pillanatában

Megelőzlek majd téged, s rád nézek, oldalra.

Nincsenek akadályok,

Menjünk és lássunk hát egy olyan világot,

Ami szemünk elé még sosem tárult!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Nyomjad neki, egyenesen!

Oh!! Addig a jelentéktelen büszkeségig, egészen!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Ha elveszíted szemed elől, elveszted!

Oh!! Csak hajts tovább, egyenesen!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Lépj a gázra! Oh! Sebesen!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Lépd túl a sebességet!

Oh!! Mindenki másnál sebesebben!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Nyomjad neki, egyenesen!

Oh!! Addig a jelentéktelen büszkeségig, egészen!

Nincs előttünk ellenség,

Megcélzom a legszebb helyet.

Oh!! Ha elveszíted szemed elől, elveszted!

Oh!! Csak hajts tovább, egyenesen!

Gyerünk és feszegessük a határokat!

#472 Avalon

MEJIBRAY – Avalon

Találd meg a magad Avalonját*!

Avalon, veled!

Nem értem az élet értelmét,

Az egyedüllét ellentétét.

Az általam érzett valóság hulláma

Maga a lét feladása.

[Egy pillangó álma.]

Felhasadt az eget hordozó két szín,

A lehelet is szürkévé válik így.

[Bár élni akarsz, vannak olyan életek,

Melyek mindegyike élhetetlen.]

Keresem a kék cseppeket…

[Avalon] Felfedezed! [Avalon]

Az ellentét, melyet kerestél,

Nem olyasvalami, ami magától keletkezik;

Ne sirasd hát múltad ékszereit!

Mikor kezdtem el félni?

Megkedveltem az esős éjt…

Sebekkel borítva sikítok… megőrülök.

[Senki nem fog észrevenni.]

Az eső nem tart örökké,

[A jelen nem hordoz mást, csak fájdalmat.]

Mert vörösre ébred az ég,

[Válasz nélkül bár, de ösvényem tovább halad.]

Mert vannak olyan falak még,

Miket nem látok én.

[Avalon]

Egy nap majd megérted.

[Avalon]

Itt az elrettentés, íme.

Mikor belefáradtál abba, hogy az életen elmélkedsz,

Csak nézz ki az óriási földre.

Ha jelenünk a megrökönyödés harcmezeje,

Az érzések palackba zárták az érzelmességet.

Igazságot szolgáltatnak, ismételik a függetlenséget.

Nem értem az élet értelmét.

Minden olyan feltűnő; a tükörből mosolygunk.

Bár lenne egy világ a túloldalon…!

[Rendben van az, ha tested tele sebekkel,

Hisz nem élhet egyedül senki sem.]

A levegő visszatérne a nullához.

[Avalon] Felfedezed! [Avalon]

Az ellentét, melyet kerestél,

Nem olyasvalami, ami magától keletkezik;

Ne sirasd hát múltad ékszereit!

[Avalon]

Sebeidet meggyógyítja az Árkádia**, mit kerestél.

Nem mondanád ki mindazt, mit szeretnél?

Színt adna a jelenednek.

[Avalon]

Egy nap… semmivé leszel,

És nem fog számítani, kinek leszel szín az életében.

Mikor eljön az idő, úgyis megérted.

A sétálástól kicsit elfáradsz,

És ez az, ami alakot ad.

Még ha sérült is a múltad,

Gyerünk, engedjünk ki mindent ma!

Bár gyerekkorunk ege oly kéken ragyogott,

Anélkül, hogy észrevennénk, most az is szürkévé fordul.

Ilyen időkben nem gond, ha megállsz utadon.

Megpróbálsz majd jobban figyelni ösvényedre,

Melyen mindig lépdelsz.

A virágok még ilyen hideg aszfaltból is virágozni képesek.

Ne mondj le saját magadról, rendben?

Amíg csak élsz, [valamire] mindig rálelsz.

Mindenképpen. Így van; mindenképpen.

Jegyzetek:

*Avalon: egy elveszett, legendás sziget; Artúr király legendájában szerepel.

**Árkádia: görög vidék. A költők úgy tüntették fel, mint a paradicsomi ártatlanság, egyszerű, erkölcsös élet és a békés megelégedettség hazáját.

#471 Raise Me Up - Emelj fel!

MIYAVI – Emelj fel!

Emelj fel! Emelj fel!

Ha adott az ütem,

Minden méltó a tiszteletre;

A ritmus az, ami felemel.

Ha adott az ütem,

Minden méltó a tiszteletre;

A ritmus az, ami felemel.

Ha adott az ütem,

Minden méltó a tiszteletre;

A ritmus az, ami felemel.

Tiszteletre, tiszteletre, tiszteletre,

Ha adott az ütem!

Emelj fel! Emelj fel!

Tudod, hogy elvágjuk a féket,

Tudod, hogy eljövünk érted,

Tudod, hogy ma erre napra ébredsz!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Ha adott az ütem,

Minden méltó a tiszteletre;

A ritmus az, ami felemel.

Ha adott az ütem,

Minden méltó a tiszteletre;

A ritmus az, ami felemel.

Ha adott az ütem,

Minden méltó a tiszteletre;

A ritmus az, ami felemel.

Tiszteletre, tiszteletre, tiszteletre,

Ha adott az ütem!

Emelj fel! Emelj fel!

Emelj fel! Emelj fel!

Tudod, hogy elvágjuk a féket,

Tudod, hogy eljövünk érted,

Tudod, hogy ma erre napra ébredsz!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

Elvágjuk a féket, elvágjuk a féket,

Utunk soha nem ér véget!

#470 Dogma

the GazettE – Dogma

Elrohadt az álarc.

A bűn a világ hanyatlása?

Már a Kapzsiság tetemei a temérdek, bukdácsoló fajtársak.

Megtagadok mindent, megtagadom az egészet.

A sötétségbe burkolózott zárkózottság a szabályok ellen lázad.

Ott kellene lennie az igazságnak…

Félőrült lázadók nyeldesik az eszméket,

Feketeség mocskolja be őket.

Eszmék megtestesülése szakítja szét az embereket,

Nem engedelmeskedve Istennek.

Agyhalott isten leszek.

A Földön lopakodó jövő hoz sötétséget.

Bálványokká válni meggyőződéssel…

A Kapzsiság halálának

Módszereit láttam.

Ezek a szemek 

Egy csepp döbbenetet sem tükröznek.

[Bűntény]

Megannyi féleszű; növekvő gyűlölet…

Szomorúvá tesz.

[Bűntány]

Gyűlöljétek az életeteket.

Megannyi féleszű, növekvő gyűlölet…

Elkorcsosult az Isten; itt csak a halál adott.

Számtalan hang visszhangzik ezen kezek irányában,

Díszként ragyognak a sötétség bugyrában.

Ez a tökéletesség halála.

Ezt a világot feketére festem;

A világ sötétségbe borul ma éjjel.

#469 All The Way - Egész úton

MIYAVI – Egész Úton

Még azt sem tudtam, hogy szívem dobog,

Még azt sem tudtam, hogy szeretet lakozik ott.

Bár hangját nem hallottam, de biztos dobogott.

Ez a túléléshez csak egy mérce volt,

De te rádöbbentettél: menni akarok.

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton csak veled!

Te voltál minden, mit eddig hiányoltam,

Te adsz nekem okot arra hogy hinni tudjak.

Az élet előtted nem volt ilyen életteli,

Ez az első alkalom, hogy igazán tudok lélegezni.

És te rádöbbentettél: el akarok menni.

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton csak veled!

Egész úton…

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton, egész úton, egész úton,

Egész úton csak veled!

Egész úton csak veled!