Dir en Grey - Köd
Egyik kezedben kandírozott almával sírtál...
Az alkonyatba sétálsz.
"Hol van anyu?"
Holdalakú szemeid az elmémbe égtek,
Én pedig karomban tartottalak téged.
Augusztus van: a rovarok ciripelnek a gion hill-i legyezőboltnál.
Nem fog eljönni az a boldog május, mit ez a gyermek esdekelve vár.
Az égen a papírballonok magason röpülnek,
Ott, 'hol a könnyek s a piros cukorgolyó emléke összeolvad, mígnem eltűnnek.
Egy kisebb kiáltás kelt fel álmaimból hajnali négykor.
Lefektetem a gyermeket aludni, kedvenc meséskönyvéből olvasok.
Viszlát.
Az égen a papírballonok magason röpülnek,
Ott, 'hol a könnyek s a piros cukorgolyó emléke összeolvad, mígnem eltűnnek.
Hány év kell még, hogy minden könnynek nyoma vesszen?
Lemegy a nap; azalatt a temetés nem más, mint az igazság, és...
Délután 1 óra - még csak a szél hangját sem hallani.
Teste némán fekszik a tatami alatt, mind a mai napig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése