#143 Hesitating Means Death - Ha hezitálsz, meghalsz

The GazettE - Ha hezitálsz, meghalsz



Gyanús napok voltak.
Az ellenség eltűnt szemem elől.
Nem vettem észre az árkot, én bolond.
Menj, végezz nyugalomban.
Még nem tudok meghalni.
[Nem hiányolom a halál szemeit.]

Ez a lövés mindennek bevezetője.
Ne felejtsd el, mi értelme van meghúzni a ravaszt.
Mindent felteszek ezért a golyóért.
Ne felejtsd el, mi értelme van meghúzni a ravaszt.
A hezitálás halált jelent.

[Számtalan könny...
Időtlen vidék...
Névtelen szabadság...]

Még mindig emlékszem rá,
Mert erősebb vagyok, mint bárki
Az imádkozók közül.
Hiszek benne.

Még ha az álmom szerte is foszlik,
Még ha a torkom félbe is szakad,
Ez a dal továbbra is élni fog.
Mindent nekiadok.
[Ez a végzet.]

Még ha az álmom szerte is foszlik,
Még ha a torkom félbe is szakad,
Ez a dal továbbra is élni fog,
Mint a könyörgés.

Még ha az álmom szerte is foszlik.
Még ha a testem meg is törik,
Ez a dal továbbra is élni fog,
Mindent nekiadok.
[Ez a végzet.]

Jegyzetek

A címről
Oké-oké, a szószerinti fordítása a Hesitating Means Death-nek az lenne, hogy 'A hezizálás halált jelent', de az meg végül is egyenlő azzal, hogy 'Ha hezitálsz, meghalsz', és ezt valahogy jobb címnek tartottam. Reklamálni lehet ezügyben ;D Vagy esetleg véleményt kifejteni az új kisalbumról, hiszen aktuális :3

#142 瞞し - Színlelés

The GazettE - Színlelés



Néha olyan üreges vagyok, hogy bőröm szakadásnak indul,
Torkom érdesnek érzem.
Kinyitom szemem, becsapódok abba a varázslatba.
Így lassan darabokra törhetek.

Ki kellett volna oldanom kétségeimet...
Ez a kietlenség semmit sem akar kérdőre vonni.
Én csak céltalanul átölelem...

A cseresznyevirágok elfelejtették színüket és táncukat.
Már nem egyenletesen változnak.
Ez nem az, amit én akartam,
Úgyhogy akár el is felejthetem.

Tudom, mit jelent elhagyni.
Rávettél, hogy alaposan szemügyre vessem,
Amíg aludtam ebben a mély hazugságban.

Én csak játszom a szerencsétlent.
Az ötletek körbe-körbe forognak...
Az ötletek körbe-körbe forognak...
Az ötletek körbe-körbe forognak...
Még csak nem is láttam azt az elérő kezet.
A csókok mind csak csalódás következményei,
A sebek már rég elfeledettek.
Mikor észrevettem, már megint nem volt senki sem körülöttem...

A leáradó nyugalomban
Nem reményekedem válaszokban, vagy hasonlókban.
Mikor véget ér ez a pillanatnyi menekülés,
Azt fogom tettetni, hogy mindent tudok.

Csak a nevetéstől olyan szomorú a homályos távolság.
Mikor a te utadban álltam,
Ez a szűk táv túl gyengéd és hideg volt.

Mint a színüket változtatú szirmok...
Ha eljön az idő, kérlek emlékezz,
Mint az elszáradó, lehulló szirmok.
Még ha el is jön az idő, kérlek ne felejts el.

Én csak játszom a szerencsétlent.
Az ötletek körbe-körbe forognak...
Az ötletek körbe-körbe forognak...
Az ötletek körbe-körbe forognak...
Még csak nem is láttam azt az elérő kezet.
A csókok mind csak csalódás következményei,
A sebek már rég elfeledettek.
Mikor észrevettem, már megint nem volt senki sem körülöttem...

Jegyzetek:
A cím hibás romajivá alakításai miatt ez a szám inkább "Damashi" néven ismert, de a valódi címe Mayakashi. Köszönet Yaminak, hogy felhívta rá a figyelmem. ^^

#141 Black Cherry - Fekete Cseresznye

Acid Black Cherry - Fekete Cseresznye



Milyen elrejtve van a holdfény árnyéka...
Vagy csak azért van, mert olyan szomjas vagyok.
A gyümölcs, amit a fogamba mélyesztettem
Teljesen elbűvöl az ő édes, édes, de halálos mérgével.

Fekete Cseresznye...
Szeress engem, add magad nekem!
Ki kell magoznod magad, hogy újjászüless bennem...
Nem baj, ha nem szeretsz, mióta én sem szeretlek.
Ne tégy engem ennél is nyomorultabbá...

Mindketten ezzel a történettel...
Ez csak egy piti szórakozás valami más irányába.
Szíved rejtélyt hagy maga után...
A könnyek száma, miket eddig ontottam,
Csak azokat az éjjeleket igazolja,
Miket a te karjaidban töltöttem.

Vörös rúzs van inged gallérján.
A csók mélyen magáéve tette azokat az elnyelt szavakat.
Énekbeli ragyogás... Egy illat, ami nem az enyém.
Nem tudom elhinni azoknak a csípőknek a mozgását.
Mindeddig extázis, ismétlés.
Míg te szárnyakat alkotsz, én a reszketésért könyörögtem.
Ez egy nyilvánvaló botrány.
Az ajkak olyan közelről tanulmányozták egymást...
Az a lassú mozdulat nagy hatást gyakorolt rám...

Ne állj le, csókolj meg!
Nem tudok elszakadni tőled...
Ne állj le, csókolj meg!
De meg tudok bocsátani neked.
Aah~, gyerünk, csak hatolj belém!

Fekete Cseresznye...
Szeress engem, add magad nekem!
Hagyd bennem magodat!
Nem baj, ha nem szeretsz, mióta én sem szeretlek.
Tegyél engem ennél is nyomorultabbá!

Tiltott terület...
Sohasem fogok darabokra törni.
Érzem már, Fekete Cseresznye...
Nem tudom elfelejteni csókod epekedő érzését.

Ne állj le, csókolj meg!
Nem tudok elszakadni tőled...
Ne állj le, csókolj meg!
De meg tudok bocsátani neked.
Aah~, gyerünk, csak hatolj belém!

Fekete Cseresznye...
Szeress engem, add magad nekem!
Hagyd bennem magodat!
Nem baj, ha nem szeretsz, mióta én sem szeretlek.
Tegyél engem ennél is nyomorultabbá!

Fekete Cseresznye, add csak nekem...
Fekete Cseresznye, adj még többet...
Még akkor is, ha az az igazság,
Hogy mindig is szerettelek.

A mi rövid történetünk
Csak egy piti szórakozás valami más irányába.
Ezzel vége.
Néha azért így emlékezz rám.

#140 Saku - Alkotás

Dir en Grey - Alkotás



Hol van a szerencsés jövő?
Honnan jön a mi szerencsés jövőnk?

Faszomat, ember!
Tűnj el! Tűnj el!
Sötétedj el...
[Vidáman visszaszerzem emlékeimet.]

Hol van a szerencsés jövő?
Honnan jön a mi szerencsés jövőnk?

Faszomat, ember!
Tűnj el! Tűnj el!
Sötétedj el...
[Vidáman visszaszerzem emlékeimet.]

A nap alatt...
Ha kinevettek téged s ki is mutattad, hogy fáj,
Azt a vörös folyó áramlása mindig elárulta.

Sétálsz a hegyoldalon, újra eléred azt,
Hogy mosolyra készteted az alakulatot,
Míg a hangyák összegyűlnek a liliom körül.

Faszomat, ember!
Tűnj el! Tűnj el!
Sötétedj el...
[Vidáman visszaszerzem emlékeimet.]

A nap alatt...
Az emberek egyik kezükből sem tudják törleszteni
A hamut, könnyeket és a szűkszavúságot.
Ami igazán ördögi, az az, hogy a Nap és a Hold
Együtt kelnek útra, még ha másnap egymásra sem néznek.
A Vörös Napon megkérdőjelezed majd azt a bizonyos szűkszavúságot, és...

#139 Peace Sign - Békejel

Miyavi - Békejel



Mind mutassunk békejelet a magasban!
Nem számít, mi történik, le fogod hajtani a fejed?

Ha ez csak egy utazás,
Biztos sok zászlót fogsz lengetni, nemde?
Mert vannak napok, amikor az 1+1=3,
És vannak napok, mikor a 2x2 lesz 3.

Mind mutassunk békejelet a magasban!
Nem számít, mi történik, le fogod hajtani a fejed?
Szóval békejel! Kacagjunk emelt fővel!
Vitorlázzunk, de hé! Együtt menjünk a széles, nyílt tengerre!
Vitorlázzunk a békéért.

Sosem fogunk elveszni, legalábbis addig nem,
Míg el nem érjük célunkat.
Úgyhogy csak előre egy kontinens felé,
Amit még sosem láttunk eddig.

Hé! Gyűrd labdává a térképet és dobd messzire!
Hagyd, hogy a bálnák megegyék aggályainkat.
[Esetleg engedj meg magadnak egy kis lovaglást a hátukon.]

Mindenki, békejelet!
Fel a vitorlával, terjeszd szét karjaidat!
Ha itt vannak a barátaink, nincs okunk félni.
Szóval békejel! Hordj sok álmot szívedben, a hajó jobb oldalán!
Kiabáljatok, mindenki!
Vitorlázzunk, hé!
Vitorlázzunk a békéért.

Mindenki, békejelet!
Hé, hé, most ne sírj!
Nem számít, mi történik, megvédelek majd.
Szóval békejel!
Szárítsd fel könnyeid és nevess!
És vitorlázzunk együtt a széles, nyílt tengereken.
Vitorlázzunk a békéért!

Jegyzetek:
Csak... annyira tetszik a szövege *___* Ez nekem olyan tökre nyárias nóta x3 Yaaaay, love you, Myv!

#138 Brilliant Days. - Pompás Napok.

DaizyStripper - Pompás Napok.



Távoli emlékeid, nevetéseid napról napra...
Az évszakok megöregedtek, csak az esti szellő maradt ugyanolyan gyengéd.

Felelevenítem a többezer könnyet.
Egymás kezét fogtuk, hogy ne fázzunk.
Színtelen, hervadhatatlan...
Ez a forgó világ egymás karjaiba lök minket.

Szeretve lenni valaki által, szeretve lenni...
Imádkozó bal kezed a csillagos ég után kapkod.
Ha ez a hang elér hozzád,
Akkor ugyanazon ég alatt a csillagok színesen fognak ragyogni.

"Nem tudom megmutatni neked a könnyeimet." - suttogom a sötétben.
Erős vagy, de gyenge, és az az igazság, hogy szeretni akartalak.

Még mindig ott állsz és csak nézel vissza aggódva.
Körülötted mindenhol szétszórt lábnyomok figyelnek.
Nem a mögöttünk álló sötét napokat, hanem az előttünk levő ragyogó jövőt.
Még most is ezt kívánom és ezért imádkozom.

Átölelem a dolgokat szívemben, átölelem.
Szerető jobb kezem a te kezed után kapkod
Kedvességed és melegséged miatt.
Ezen a reszkető estén megtaláltuk a mi csillagunkat, felelevenítettük emlékeinket.

Szeretlek az idők végeztéig, szeretlek!
Könnyeim hullanak történeted lapjaira.
Egy nap, az ég alatt... ha még egyszer találkozhatnánk...!
Könnyeim még mindig hullnak, szívemből szólnak.
"Köszönöm."
"Szeretlek."

Örülök... hogy végül találkoztunk.

Ez pont ugyanolyan, mint aznap.
Milyen szép az ég, nem?
Milyen szépek a csillagok, nem?
Nem... Te vagy az.

#137 Cold Pray - Rideg Imádkozás

Chariots - Rideg Imádkozás



Minden túlárad szerelemmel,
Ami csak az életről szól.
Ahogyan az idő elveszett,
Keserűség volt torkomban.

Nincs olyan dolog, [Rideg imádkozás!]
Mit a természet megoldhatna. [Rideg imádkozás!]
Ha folytatja egy bolondos színészkedés sajnálatát, [Rideg imádkozás!]
Megközelíti a magának címzett kérdés válaszát. [Rideg imádkozás!]
Hogyan fogadjuk el a közelgő jövőt? [Rideg imádkozás!]
Ha szívdobbanásom egyszer csak elzsibbad, [Rideg imádkozás!]
Körbe-körve megy. [Rideg imádkozás!]
Valami elpusztult, mert egy indíték életét nyerte.

[Ez az az ok, ami eltitkolja azt, hogy
Az ösztönzés őrjöngéssé fajul.
Tudom, tudom, ez a kérdés megindítója.]

A törött óra megrepedt, nem képes visszatérni.
Aah~, mint egy halk hang, ami semmit sem ér el...
Egy ima...

Ha szívdobbanásom egyszer csak elzsibbad,
Körbe-körve megy.
Valami elpusztult, mert egy indíték életét nyerte.

[Ez az az ok, ami eltitkolja azt, hogy
Az ösztönzés őrjöngéssé fajul.
Tudom, tudom, ez a kérdés megindítója.]

A törött óra megrepedt, nem képes visszatérni.
Aah~, mint egy halk hang, ami semmit sem ér el...
Egy törött óra és egy szerelem nem marad meg soha.
Aah~, ahogyan egy hideg hang sem ér el semmit...
Egy ima...

#136 Swallowtail On The Death Valley - Fecskefarok A Halálvölgyben

The GazettE - Fecskefarok A Halálvölgyben



Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!

Egy ájult, őrült szépség van a tájon,
De nem is igazán tudok ezen nevetni.
Ez a csajok éjszakája, oh yeah~
Ez a csajok éjszakája, oh yeah~

Elfogadtam azt az alakított hízelgést, az értékek megbénítottak,
Nem is igazán tudok ezen nevetni.
Kiégett torkoddal annyit mondasz: "Nem tudok repülni többé."

Ha átöleled az "érzéseket", amik hátadon áramlanak,
Biztos, hogy nem fognak eltűnni.
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Én, ki csatlakozom sóhajaidhoz, mi ez, amit teszek?
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Képmutatás, vagy igaz szerelem?

A vakmerőség mellkasomból terjed szét.
Nem tudom neked azokat a szavakat mondani,
Amik úgy tűnnek, hogy így is túláramlottak.
Nem kevesebb ennél...
Nem kevesebb ennél...
Úgy tűnik, szétbomlik testem, de ezzel ellentétben áll szívem,
Mert nem tudok megbékélni vele.

Te, aki nem tudsz sétálni, hamarosan újra belémkapaszkodsz.
Kiégett torkoddal annyit mondasz: "Nem tudok repülni többé."
Akkor újra és újra meg kell próbálnod!

Ha átöleled az "érzéseket", amik hátadon áramlanak,
Biztos, hogy nem fognak eltűnni.
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Én, ki csatlakozom sóhajaidhoz, mi ez, amit teszek?
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Képmutatás, vagy igaz szerelem?

A kívánság, hogy vakmerő legyek, mellkasomból terjed szét.
Nem kevesebb ennél...
Nem kevesebb ennél...
Úgy tűnik, szétbomlik testem, de ezzel ellentétben áll szívem,
Mert nem tudok megbékélni vele.

Egy ruhát viselsz,
Egy fecskefarokra nehezedik az árnyék.
Az öröm sivatagán elrabolták álmodat.
Még a tiédet is...
Még a tiédet is, és...
Mindennap ragaszkodom ahhoz, hogy kívánjak.
Olyan "sok sebbel" élsz a hátadon... azok sosem fognak eltűnni.

Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!
Az angyal elrejti a sebet; yeah!
Az ördög megnyalja a sebet; yeah!

#135 Never Rebellion - Lázadás? Soha!

Phantasmagoria - Lázadás? Soha!



Mikor eljön az idő, hogy dönts, a Nap újra felkel.
A zsarnokság közepén csak úgy áramlik a vér.

Kiköltözöl az Újvilágba mindenféle megbánás nélkül.
Ez csak egy kis töredéke a bizonytalanságnak.
Elrejtett szemeid elégedetlenséget sugallnak
Tenyered fedezékében.
Egy picike csodát keresel.

Alkotni és keresni a civilizálatlan napokért.
Elképzelni és keresni a csodálatos napokért.

Jobbra alkotások,
Balra feltárások.
A kezek mindent végrehajtanak.
Mondd...

Jobbra alkotások,
Balra feltárások.
A kezek mindent végrehajtanak.
Mondd...

Csapat, utánam!
Mindent valóra fogunk váltani!

[Egy új út születik majd.]
A törődés összekapcsolódik
Az erőltetett érzéssel.
Ájulás, eltűnés az egekbe.
Semmi sem fog változni,
A szerelem is a régi marad.

Inog hátam a Nappal szemben
Mostantól, túltéve magam a pillanaton.

Alkotni és keresni a civilizálatlan napokért.
Elképzelni és keresni a csodálatos napokért.

[Egy új út születik majd.]
A törődés összekapcsolódik
Az erőltetett érzéssel.
Ájulás, eltűnés az egekbe.
Semmi sem fog változni,
A szerelem is a régi marad.

Mikor eljön az idő, hogy dönts, a Nap újra felkel.
A zsarnokság közepén csak úgy áramlik a vér.

#134 Marble-S - Üveggolyók

LM.C - Üveggolyók



Futunk, üldözzük a kondenzcsík helyét.
Meddig tudunk elmenni ebbe az irányba?
Még ha nincs is semmi elhatározás,
Keresni valamit korántsem elég.
Mi van, ha rájövünk, mit kellene keresnünk?
Tudat alatt a nap a végéhez közeledik.

Ha összehasonlítod ezt a világot egy nagy üveggolyóval,
Bárhol lehetsz, bármit csinálhatsz, mert folytatja a forgást, háh...
Menjünk egy kört mi is!

Ma megint...
Valamilyen oknál fogva, mikor egy nap véget ér, a holnap mába fordul.
Ok nélkül, bár alkalmilag itt van valami éjjel-szerűség,
Ami eléri azt, hogy egyáltalán ne is akarjak sírni.
Ne veszíts, aludj rá egyet! Nem kell annyira sietni.
Ezek az utak valahol és valamikor összefutnak,
És íme, itt egy válasz.

Még ha egy tervet sem eszeltünk ki,
Miért tűnik mindig úgy, mintha?
Mindennap azt tervezzük, hogy jobbra megyünk, de végül a bal oldalt választjuk.
Még akkor is, ha ez nem érdekel téged.
Hány szót választas?
Mennyit dobsz el?
A dolgok ügyesen, elérhetőségen kívül vannak.

Ha összehasonlítod azokat a könnyeket egy kicsike üveggolyóval,
Könnyű leejteni, könnyű eltörni.
Ezek múló kis gyémántok, ne veszítsd el őket!

Ezen a helyen milyen messzire tudod kinyújtani a kezed,
Mielőtt valaki valahol elérhetné?
Alkalmilag itt egy reggel, ami eléri azt,
Hogy egyáltalán ne is akarjak sehova sem elmenekülni.
És a nagy szomorúság néha egy kis boldog történetté válik.
Biztos, hogy néha sírtak azok a könnycseppek,
Mikor fényesebbnek akartak tűnni, de az a nap el fog jönni.

Ha összehasonlítod ezt a világot egy nagy üveggolyóval,
Bárhol lehetsz, bármit csinálhatsz, mert folytatja a forgást, háh...
Menjünk egy kört mi is!

Ma megint...
Valamilyen oknál fogva, mikor egy nap véget ér, a holnap mába fordul.
Ok nélkül, bár alkalmilag itt van valami éjjel-szerűség,
Ami eléri azt, hogy egyáltalán ne is akarjak sírni.
Ne veszíts, aludj rá egyet! Nem kell annyira sietni.
Ezek az utak valahol és valamikor összefutnak,
És íme, itt egy válasz.